1987. szeptember 1.

A hűség az, amit szeretek. Vassula, látomást adok neked, magamhoz emelve téged. Megmutatom, milyen lesz az ég.

Megmutatta az eget. Olyan volt, mint bármelyik csillagos éjszaka. Aztán megváltozott. Festékfoltok tarkították, festő palettához hasonlított, de egy szín mind felett uralkodott, a piros. Vastag volt és vastagsága növekedett, mint a kovász, és ránk ömlött felülről.

Vassula, meg fogom nyitni az egeket, és olyat fogsz látni, amilyet szem még sohasem látott. Helyesen ismerted fel, maradj éber! Őrködöm feletted. Hallgass meg, írd: az idők kezdete óta szeretem teremtésemet. De én arra teremtettem teremtésemet, hogy viszontszeressen engem és Istenének ismerjen el. Az idők kezdete óta megszenteltem mindent, amit kezem teremtett. A Szeretet Istene vagyok, a magasztos Szeretet Lelke vagyok.

Teremtmény! Az idők kezdete óta megmutattam az emberiség iránti szeretetemet, de megmutattam igazságosságomat is. Valahányszor teremtésem fellázadt ellenem és törvényem ellen, megkeményedett Szívem, és elszomorodott bűnük miatt. Eljöttem, hogy emlékeztessem őket arra, hogy a Szeretet Lelke vagyok, és hogy ők is lelkek. Eljöttem, hogy emlékeztessem őket arra, hogy ők csupán tőnő árnyak a Földön, porból vannak, első esőcseppjeim elmossák őket, és semmi sem marad utánuk. Lelkemet leheltem beléjük, amikor életet adtam nekik. A világ szüntelenül megbánt engem, én pedig szüntelenül figyelmeztetem őket létezésemre, és arra, hogy mennyire szeretem őket. Igazságosságom kelyhe betelt, teremtés! Igazságosságom súlya rátok nehezedik! Egyesüljetek és térjetek vissza hozzám! Tisztelj engem teremtés! Amint megteszitek, én is felfüggesztem igazságosságomat.

Kiáltásom újra felzeng, és megrendíti az egész mennyet. Angyalaim remegnek attól, aminek be kell következnie. Az igazságosság Istene vagyok és szemem belefáradt a képmutatás, az istentagadás és az erkölcstelenség szemlélésébe. Teremtésem romlottságában Szodoma mása lett. Megrendítelek benneteket igazságosságommal, ahogyan a szodomaiakat is megrendítettem. Tarts bűnbánatot teremtés, még mielőtt eljövök! Sokszor előre figyelmeztettelek titeket, de ti nem követtétek tanításomat. Szenteket támasztottam figyelmeztetésetekre, de leányom, ők bezárták szívüket. Teremtésem inkább gyönyörök között akar élni, és rólam nem vesz tudomást. Jeleket adtam nekik, hogy felébresszem őket.

Istenem, gyermekeid csupán alusznak. Kérlek, jöjj és ébreszd fel őket, csak alusznak.

Egyik órát alusszák át a másik után, egyik évet a másik után.

De Uram, kit lehet hibáztatni, ha nem tanították őket? Szinte ártatlanok, ha semmit sem tudnak Rólad.

Szolgákat és tanítókat támasztottam a Földön, hogy tanítsák őket.

De Uram, szolgáid és tanítóid valóban dolgoznak, de mit tehetnek ennél többet, amikor a tömeg ellenáll. Tehetetlenek!

Tehetetlenek? Bűnbánatot kellene tartaniuk. Hozzám kellene jönniük, és megbánni bűneiket. Az idők folyamán jeleket adtam nekik, de elvetették, mintha nem tőlem származnának. Figyelmeztetéseket adtam nekik gyenge és méltatlan lelkek által, de ők kételkedtek szavamban. Minden áldásomat visszautasították, ezzel fájdalmat okoztak nekem. Ó szikla-szívű emberek, kishitű emberek! Ha jobb szívük lett volna, és ha legalább most jobb lenne a szívük, még segítenék rajtuk. Felkeltettem őket álmukból, de hányszor csukták be újra szemüket és merültek újra álomba!

De miért nem ismertetik a világgal, amikor jeleket adsz?

Néhányan megteszik, de papi lelkeim nagyobb része bezárta szívét. Kételkednek, félnek, sokan félnek közülük. Vassula, emlékszel a farizeusokra?

Igen Uram.

Hadd mondjam el neked, hogy sokan közülük a farizeusok másai, kételkednek, félnek, elvakulnak a hiúságtól és képmutatástól. Emlékszel, hogy mily sokszor adtam nekik jeleket? Több száz alkalommal adtam jelet nekik, és mit tettek? Az idők nem változtak, papi lelkeim közül sokan pontosan ugyanolyanok, a farizeusok másai! Jeleket adtam nekik, de ők olyan jeleket akarnak, amelyeket bizonyítani lehet. Bizonyítékokat akarnak.

Akarsz-e bizonyítékot adni nekik, korábbi jeleidhez, és akarsz-e bármely bizonyítékot adni ehhez a kinyilatkoztatáshoz?

Mindössze téged adlak nekik, gyermekem.

De Uram, ez nem meggyőző! Én nem vagyok meggyőző! Én semmi sem vagyok ahhoz, hogy meggyőzzek valakit. Szemembe fognak nevetni.

Megáldottalak.

De Uram, én tudom, hogy Te vagy az, és tudják néhányan még mások is. De sokan nem fogják elfogadni, mert nincs részedről megbízható bizonyíték. Semmi vagyok, és Te tudod ezt.

Leányom, engedd, hogy én legyek a minden, maradj semmi és engedd, hogy én legyek minden. Minél kevesebb vagy te, annál több vagyok én. Most kiterjesztettem igazságosságomat az emberiségre. Learatják, amit vetettek.

Nincs megoldás? Arra gondolok, hogy nem válhat-e valamiképpen minden olyanná, ahogy Te akarod, és akkor felfüggesztheted igazságosságodat?

Vassula, amennyiben papi lelkeim most elfogadnak és nem utasítanak vissza, akkor felfüggesztem igazságosságomat. Figyelmeztettem őket, de figyelmeztetéseimet rejtve tartják.

Kérlek mondd meg, miért tesznek így?

Úgy tűnik, elfeledkeznek mindenhatóságomról és gazdagságomról. Mindent egy dologra igyekeznek feltenni. ¹ Csak akkor hisznek, ha látnak. Megbántanak, mert nem számolnak áldásaimmal. Teremtés, teremtés! Keltsd életre Egyházamat! Vassula, tisztelj engem! Az óra közel, kedvesem, az óra eljön. A Szeretet Szeretetként tér vissza.

Légy áldott Uram, köszönöm.

Az elmúlt három nap alatt szeptember elseje és negyedike között megmagyarázhatatlan nagy fájdalmat éreztem lelkemben.