1990. december 23. Ó Atyám, mint kiszáradt föld, úgy vágyakozom utánad! Pihentess meg térdeden egy időre, és vigasztalj meg engem! Hadd érezzem, hogy vigasztaló Szívedbe takartál. Szükségem van melegségedre! A mennyei Atya: Tedd fejedet Szívemre, pihenj meg, és érezd, hogy megvigasztallak ... a te Abbád vigyáz rád. A te Abbád boldog, hogy a közelében vagy. Gyermekem, tedd Szívemre fejedet, és figyelj Szívem vágyaira: Szívem még mindig keresve, vágyakozva kéri gyermekeim szeretetének maradékát... (Néhány pillanat múlva:) {Az Atya hirtelen felém fordította fejét és rám nézett.} Mit adnál azért, hogy megvigasztalhasd Atyádat? Ó Uram, amit csak akarsz! Szeretetemet, akaratomat, szívemet és lelkemet! És ezen kívül még mit? Életemet, vágyad szerint elégtételül. Szállj le akkor térdemről, és tégy Nevemben tanúságot! Menj, és beszélj nagy szeretetemről a nemzeteknek! Emlékeztesd őket, hogy ígéretem már igen közel van a beteljesedéshez, és eljövetelem küszöbön áll. Itt van már az új Jeruzsálem. 1 Meg fogom újítani Egyházamat és népemet. Ezért, gyermekem, szállj le térdemről, és menj ki a világba... az én kedvemért... és ismertesd meg a világgal nagy szeretetemet! Hadd ismerje fel a világ, mennyire szeretem gyermekeimet. Valójában nem te kerestél engem, hanem én találtalak meg és választottalak ki, hogy menj ki a világba még az én nagy napom előtt. Én neveltelek téged, és bár távol voltál tőlem, kiválasztottalak, és felfedtem előtted Szent Arcomat. Majd ha már teljesítetted mindazt a feladatot, amit rád bíztam gyermekem, felveszlek magamhoz, és akkor megpihenhetsz térdemen. Én foglak téged megvédeni elnyomóidtól addig is míg a világban vagy. Csupán azt kérem tőled, hogy tekints szüntelenül az égre! Keress engem, és szólj hozzám! "Jahve veled van."E szavakat vésd elmédbe és szívedbe, mert ÉN, AKI VAGYOK, VELED VAGYOK.Őrizze szíved kincsként mindazt, amit mondtam neked, és ne feledd: ajánlj fel nekem imákat, hogy tömjénfüstként szálljanak hozzám a lelkek megtérésére és Egyházam megújulására! 1 Az új Egyház. |