1989. június 21. Uram? Én vagyok. Soha ne hagyd abba az imádkozást! Kövesd utasításaimat; kedves! Állj mindig Istened rendelkezésére! Mindig: közeledben vagyok, hogy megadjam azt, amiben lelked hiányt szenved. Bölcsességet kérsz? Bőkezűen oktatlak a bölcsességre. Állhatatosságot? Lelkedbe árasztom, hogy megteljék buzgósággal. Türelmet? Az enyémet adom neked. Kitartást kérsz, hogy magadért és másokért engesztelj? Belőlem fogod meríteni. ![]() Valójában nem is tudom... Ne feledd, én vagyok a Bölcsesség és a te Nevelőd, tehát bennem bízzál! Nem én tápláltam-e idáig a te lelkedet, és másokét is? Továbbra is kiárasztom rád tanításomat, valamint a prófétálást. Bennem bízzál, engem keress, velem járj, nekem engedelmeskedj, engem szeress és imádj! Mindig jelen vagyok, érezd tehát biztonságban magadat! ![]() ![]() |