2000. szeptember 28.
Halld meg hangom templomodból, Uram, és engedd, hogy én is meghalljam a Tiédet! Hadd hallja meg Szavadat e nemzedék, mert a Te Szavad édesebb a méznél, a lépből csorduló méznél. Dávid király mondta: "Szolgáidat a te szavad neveli" 1
2És valóban így van, mert íme! Jahve vezeti lépteinket, mert magunktól hogyan is látnánk, merre menjünk? Jahve trónusa csak a jóságon nyugodhat a Szentírás szerint.
És így is van. Ne kérdezzétek ezért: "Kinek a megbízásából jött, hogy nekünk beszéljen?" 3 Én magam vagyok az ő megbízója, és azért jött, hogy megmondja a gúnyolódóknak: "El foglak űzni benneteket székeitekből, és fel fogom emelni az alázatosakat, hogy elküldjem őket e kereszténységét vesztett nép evangelizálására! 4 Fájdalmasan felsóhajtottam, míg elhaladtam e gúnyolódók előtt. Lelküket teljesen elborította a csalán. "Elvesztettem minden reményemet, amit a világban kifejtett erőfeszítéseim miatt tápláltam!" Mondom neki: "Nem küszködtél eredménytelenül. Nincs tetszésemre ez a megosztottság, mert súlyos bűn, de az egység nem elérhetetlen." Sok szívből fakadnak elferdített szavak, de nem szólok-e én is hozzátok? Forduljatok hozzám, ha elcsüggedtek!…. "Szolgáidat a Te Szavad neveli", mondta Dávidnak az én Lelkem, ti pedig felismeritek őket mondanivalójukról és arról, hogy mi mellett szólnak. Ez a nemzedék sorvadóban van, ezért miért ne lépnék közbe ekkora hitehagyásban? A pusztító feldúlja szőlőskertjeinket, kifosztja a Szentírást, és ti tudjátok ezt. Ne lépnék tehát közbe? Nézzétek, miként zokognak ábeleim a pusztaságban! Békeköveteim éppoly keservesen sírnak szívetek keménysége miatt, miként Fiam sírt Jeruzsálem felett, amely üldözte a prófétákat… Még meddig, Uram? Míg meg nem tanulják, miként kiáltsák: "Áldott, aki az Úr nevében jön!" 10 Neked pedig ezt mondom, Vassula: Gyönyörűségemet lelem benned, ha figyelemmel kíséred és nem felejted el Szavaimat, melyek neveltek téged és rajtad keresztül másokat is. Tartsd nyitva a szemed, és szemléld Szavaim felmérhetetlen kincsét és csodáját! Mondottam, Vassulám, hogy dicsőségem világosságának szemlélése felülmúl minden teológiát. Van-e nagyszerűbb dolog a világon, mint elmerülni Istenedben és örvendezni az Ő jelenlétében? Mi nagyszerűbb annál, mint látni engem, az Istent? Az beszél veled, aki fenségbe és hatalomba van öltözve. Én felülmúlom a dicsőséges magasságokat, felettük uralkodom, ezért szüntelenül oda kellene emelned tekintetedet, hogy megmenekülj. Erre kellene megtanítanod ezt a nemzedéket! Menj és mondd el tetteimet, hogy e nemzedék megnyissa felém a szívét, én pedig megnyissam számára az erények kapuját. Kiálts az Egyházat őrző pásztoroknak és kérdezd meg tőlük: "Megízlelte-e valaki ott a mi Urunk édességét és jóságát? Van-e valaki itt, aki tudásban felülmúlja Istent?" Ha "igennel" válaszoltok első kérdésemre és "nemmel" a másodikra, akkor miért üldöztök engem? Én könyörögtem, ti pedig ítélkeztetek. Én felragyogtattam felettetek jóakaratomat, de ti gőgöt és ellenségességet kínáltatok nekem. Zörgettem ajtótokon, de nem engedtetek be, és láttam, amint meggyőződtetek arról, hogy ablakaitok is zárva vannak. Nem adtatok helyet Uratoknak. Dicsérjem-e most beszédeteket és azt a szóáradatot, amit gyülekezeteimben mondotok nekem? Hiszen ezek a szavak konganak az ürességtől! Milyen szándéknak szolgáltok? Alázzátok meg magatokat, még mielőtt megbetegedtek! Az én Szavam legyen a ti nevelőtök, tanácsadótok és gyönyörűségetek! Akkor élni fogtok… 1 vö. Zsolt 19,12. [A magyar bibliafordítás szerint: "Szolgád hűségesen megtartja őket."] 2 Jahve szól 3 Jahve rám utal. 4 Isten értésemre adta, hogy azokra a pásztorokra utal, akik "Káinhoz" hasonlóan elhanyagolják a rájuk bízott nyáj legeltetését. Olyanok ők, mint a báránybőrbe bújt farkasok. Közülük némelyek magas beosztásban vannak és üldözik a jó és hűséges pásztorokat és jó műveiket. 5 az Egyházra 6 vö. Péld 24,34 7 a szőlőmunkásokra, vagyis a papokra 8 vö. Péld 29,18 9 A "látomás" itt valószínűleg prófétai adományt jelent. Az "előírás" jelentheti a prófétai tanítást vagy a törvényt. 10 Mt 23,39. |