1992. július 21. Uram? ÉN VAGYOK. Az én békémet adom neked, és megáldalak. Virágom, lássunk munkához! Írd: Ünnepélyesen mondom nektek: Sok jelet adok a világnak, de készek-e felismerni mennyei jeleimet? Ma sokan csak arról beszélnek, amit láttak, de nem veszik figyelembe Szentlelkem oly nyilvánvaló jelenlétét. Szentlelkem ugyanúgy fog vezetni benneteket, ahogy én vezettem tanítványaimat. Be fog árnyékozni benneteket könyörületes szeretetemmel. Mindenkinek meg fogom mutatni, hogy Nevem, Jézus, annyit jelent, hogy „az, aki megszabadít”. Leányom, fordítsd felém tekintetedet és virágozz! Jóságos vagyok. Felruháztalak tudásommal, és rád bíztam érdekeimet. Alkotód ölelt át téged hatalmas karjával. Ne félj hát! Földre terítem ellenségeidet, akik valójában az én ellenségeim. Szent Édesanyád a te védelmed. Én, az Úr erőssé teszlek, hogy üzenetemet elvidd a világ négy sarkába. Éjjel-nappal őrködöm feletted, ezért ne aggódjék kicsi szíved! Mától fogva több kaput nyitok meg számodra. Mától fogva papok, püspökök és kardinálisok fogják kinyitni fülüket és meghallják hangomat. Fel fognak figyelni. Végtelen irgalmamban a kegyelmek záporát hullatom rájuk, és meg fognak érteni. A hitehagyás porától megkérgesedett hályog le fog hullani szemükről és újból meg fogják látni Szentlelkem ragyogását, fel fogják ismerni Szentséges Szívem kimeríthetetlen gazdagságát, amelyet a ti korszakotok számára tettem félre. Leányom, tekintsd magadat olyan csecsemőnek, akit éppen most választottak el Alkotójától! Maradj kicsi, hogy könnyen fel tudjalak emelni keblemre és Arcomhoz szoríthassalak! El fog enyészni az emberek minden bölcsessége, és nemzedéketek álnokságára szemfedél kerül. A Szívem veled van. Leányom, te továbbra is tanúságot fogsz tenni és visszhangom leszel e hitehagyott nemzedék számára, amely összeomlani készül. Te leszel ügyeim követe. Gyermekem, vállamon viszlek egy oly nemzet szívébe, amely inkább hitt a ravaszságban és az árulásban, mint Szentlelkem leheletében. Ezekhez küldelek most, akik engem, a Szent Istent kitöröltek emlékezetükből. Olyan megtérést és megigazulást adok nekik, amilyent nem láttak és nem hallottak azelőtt. Meg fogom menteni ezt a nemzetet, meg fogom kímélni és meg fogom óvni. Az az ének, amelyet azon az éjszakán fog nekem énekelni, olyan lesz, mint amelyet a nászéjszakán énekelnek. Zarándokként küldelek hozzájuk. 1 „Elkísérem útjukon a vakokat,El fogok jönni, hogy megmentsem őket. 1 Hirtelen megértettem, hogy Krisztus Oroszországra utal.Zarándokként hívtak meg oda. 2 Iz 42,16 |