1987. február 16.
(Kezdtem rádöbbeni, hogy nem tudok már Isten nélkül élni. Azt hiszem, valóban Magához kötözött engem.) Ennyire szeretsz bennünket? Ó leányom, hát nem érezted szeretetemet?
(Természetesen éreztem, és ez olyan hihetetlen!) Szeretlek Uram, de ez akkor is félelmetes. Nagy a Te hatalmad és bölcsességed! Miért Vassula, mitől kell félned? Nem vagyok-e a szeretet Ura? Gondoskodni fogok rólad, megnyugtatlak, ha szenvedsz. Betakarlak áldásaimmal, megadom azt, amiben hiányod lesz, végtelen gazdagság vagyok. Ha velem vagy, nem kell félned. Én vagyok az, aki a Föld alapjait hordozza. Engedd, hogy szabadon tehessem veled, amit akarok. Olyan boldog vagyok, hogy magam mellett tudlak, hiszen törékeny vagy és gyenge. Tudom, szíved megengedi, hogy azt tegyem veled, ami nekem tetszik. Ne félj, mert én vagyok mennyei Atyád, és emberi szavakkal nem lehet kifejezni, mennyire szeretlek. Jahve vagyok, és ha még nem hallottad volna, megmondom most, hogy engem hűségesnek ismernek, és szavam biztos alapokon nyugszik. Gyermekem, a halálból keltettelek életre, hogy leírd Szavamat. Arra neveltelek, hogy követem légy. Mivel követemmé kell válnod, sokat kell alakulnod. Meg kell tanulnod, hogyan érzek, hogyan dolgozom, és szeretetem miképpen gyújtja lángra a szíveket. Másképpen hogyan tudnád elmondani kedves gyermekeimnek? Jöjj, érezd jelenlétemet, ahogyan tanítottalak. Szeretlek kicsim, ismerj fel, azt szeretném, hogyha meghitt kapcsolatban lennél velem, Vassula. Holnap olyan üzenetet diktálok neked, amely megtanítja gyermekeimet, hogyan legyenek együtt velem. Most menj, és lásd el egyéb feladataidat! Menj békével!
Később: Ennyire szeretsz? Hogy ezt tetted velem? Nem adtam-e oda életemet érted? Szeretetből adtam oda életemet. Feláldoztam magamat a te üdvösségedért szeretetből. Véremet ontottam érted szeretetből. És most biztosítottam azt, hogy hozzám légy kötve. Miért? Miért? Elfelejtetted, hogy a teljes hűség vagyok? Azáltal, hogy magamhoz kötöztelek, biztos lehetek abban, hogy te is hűséges maradsz hozzám. Most, hogy egyesültünk, együtt fogunk tovább dolgozni. Irántam való szeretetedet fogom felhasználni arra, hogy meggyógyítsak sok lelket, akiket már szinte elnyelt a Sátán lángja. Te és én segíteni fogunk ezeken a lelkeken. Neked csupán annyit kell tenned, hogy forrón szeress engem. Lesznek olyan napok, amikor eljövök hozzád, hogy rád bízzam keresztemet. De hiszen én semmi vagyok! Vassula, maradj semmi, és engedd, hogy én legyek minden, ami belled hiányzik. Bárhová megyek, követni fogsz, sohasem leszel többé egyedül, mert egyesültél velem. Növekedj lélekben Vassula, növekedj, mert a te feladatod, hogy minden üzenetet továbbíts, amelyet én és Atyám adunk neked. A Bölcsesség tanítani fog téged. Igen, Atyám. Olyan jó hallanom, hogy Atyának nevezel! Vágytam arra, hogy ajkadról halljam ezt a szót: Atya.
|