Vassula, én vagyok az, Jézus, erőt adok neked ahhoz, hogy találkozhass velem. Fejlődj, mert meg akarom ismertetni szavaimat, hogy sokan olvashassák és javukra váljék. Leányom, ha a neked adott lelki vezetésemet elfogadják, fel foglak készíteni arra, hogy velem találkozzál. Vágyódom arra, hogy közelemben légy. Vassula, nézz rám!

(Jézus arcára néztem, egyenesen rám tekintett.)

Boldog vagy, hogy ily módon találkozol velem?

Igen, nagyon. Egyáltalán nem érdemlem meg ezt a karizmát.

Fogadd el, fogadd el, amit adok, én még a legbnösebb lelkeknek is adok. Vassula, hallottál arról, hogy az egyszerű gyermekeknek adom a bölcsességet, és nem a tanultaknak és az okosaknak?

Igen, hallottam. Miért van ez így?

Mert a gyermekek az én gyöngéim, engedik, hogy neveljem őket. Méltatlan lelkeket választottam, hogy képezzem őket, olyanokat, akik keveset, vagy szinte semmit sem tudnak. Vassula, én gondoskodom rólad, mert gazdag vagyok. Ha velem leszel, semmiben sem lesz hiányod. Szeretlek. Tudod-e, milyen boldoggá teszel, valahányszor találkozunk? Boldognak érzem magam, mert végre a közelemben vagy. Hogyne örülne az apa, amikor megtalálja elveszett gyermekét! Eltévedtél, és Szívem szinültig telt keserűséggel. Messze mentél tőlem, itt hagytál a reménytelenségben. Megkerestelek és megtaláltalak, hogyne örülnék, hogy itt vagy a közelemben! Vassula, mellettem tanulni fogsz. Minden erényre megtanítalak, hogy alkalmassá tegyelek dicsőítésemre. Gyermekem, tanuld meg magadba szívni az igazságosság harmatát! Tanulj dicsőíteni engem, tanulj a Bölcsességtől. Szeretlek. Menj most békében, és hívj, amikor csak akarsz! Imádkozzunk együtt!

(Együtt imádkoztunk.)

Légy most társam, és őrizz meg szívedben!