1987. május 29.

Hirtelen magamon éreztem keresztjét. Arra gondoltam, hogy képtelen leszek hordozni.

Emeld! Emeld fel keresztemet! Küzdj velem! Együtt... együtt... szeretlek, emeld fel keresztemet! Meg kell most pihennem benned.

1987. május 29.

Később, még mielőtt a karizmatikus csoporttal találkoztam.

Akarod-e táplálni bárányaimat? Fogd meg a kezem, vezetlek, vigyázok rád.

Ezen az estén ismét tömjénillatot éreztem.

Sohase kételkedj abban, hogy jelen vagyok!

Megkértem Jézust, hogy segítsen felnyitni annak a fiatalembernek a szemét, aki nem akarja elfogadni Istent, és segítsen előzni az őt körülvevő gonosz lelkeket. A karizmatikus csoportban ismertem meg esetét.

Tölts el engem örömmel és hívj mindenhez, amihez akarsz! Vassula, emlékeztesd őt Testvérére.Én vagyok Testvére, aki szereti őt, aki őrködik felette. Emlékeztesd létezésemre, szenvedélyesen szeretem őt. Meghaltam érte.

Megteszed ezt értem kicsim? Higgy megváltó szeretetemben!