1994. augusztus 18.

(Szent Édesanyánk szól:)

Leányom, Szívem örvendez valahányszor csatlakozol a szentek imájához... Drága gyermekem, te ugyanabban a küzdelemben veszel részt¹ , mint a mennybéli szentek. Én is jelen vagyok, ezért ne szabj határt Isten iránti engedelmességednek! Nézd, fogadj el mindent, amit Isten ad neked! Keze az Ő nagylelkű szándékára adja meg neked a lehetőséget, a szabadságot és az erőt, hogy az Egyház feléledéséért dolgozz. Ha tiszta tükör maradsz, Isten képmását tükrözöd, és művei továbbra is felragyognak rajtad, így majd minden nemzet olvassa az élet szavát, és nyitott szívvel fogadja Krisztust. Olyan sok gyógyítanivaló maradt, de légy bizalommal az Úr iránt, mert Ő maga a te Szent Társad.

Mivel azért támadtál fel, hogy Fiammal, Krisztussal légy, igaz életet kell élned Istenben. Mennyei dolgokkal törődjön minden gondolatod! Taníts meg másokat arra, hogy gondoljanak Istenre, beszéljenek Istenről és vágyakozzanak Isten után², akkor majd megtapasztalják, hogy Isten az élet, az öröm, a mennyei béke! Nézd, eljönnek a napok, amikor véget ér ez a rendkívüli kegyelem, amit Isten felkínált a világnak. Vassula, tanuld meg és idézd a Szentírás e szavait azoknak, akik így beszélnek: "Minket nem kötelez egyetlen kánonjog sem arra, hogy bármely jövendölésre hallgassunk"³ Mondd meg nekik, hogy a Szentírás sohasem hazudik. Ezt mondja:

Itt van már a büntetés, amelyet a menny ez istentelen nemzedéknek tart fenn. Továbbra is mellettetek maradok, és arra biztatlak, hogy imádkozzatok, böjtöljetek és éljetek igaz életet Istenben! Ha megengeditek, egyre közelebb viszlek benneteket Istenhez. Én, "i Panayia"⁵ mindegyikőtöket megáldalak, és mondom nektek, köpenyemet már rátok borítottam kicsinyeim, hogy eltakarjalak az ördög elől, aki mint oroszlán, állandóan körülöttetek jár.