HOME INDEX
HAMAROSAN MEGRENDÜL A FÖLD ÉS NAGY ROBAJJAL ELTŰNIK AZ ÉG


1992. szeptember 9.

Leányom, a világ nap mint nap megbánt engem, mert nem tiszteli Szentségemet. A szabadságot, amelyet én adtam nekik, rosszra használják azáltal, hogy tönkreteszik magukat. Csúf szégyenfolttá lett e nemzedék szememben. A gonoszságot gonoszsággal fizetik vissza. Ezért nem fogom megkímélni e nemzedéket. Senki sem mondhatja, hogy nem figyelmeztettem őket. Senki sem mondhatja, hogy nem voltam türelmes. Hamarosan megrendül a Föld és nagy robajjal eltűnik az ég. Mindenki teljes sötétségbe kerül. A Föld elemei, a hegyek és a szigetek hevesen lángra lobbannak, és elégnek. Minden fűszál elég, és lefegyverezve fogsz előttem állni, nemzedék. Szájadnak megvan a hatalma arra, hogy hozzám kiálts és bűnbánatot tarts. De te inkább hontalan akarsz lenni, bűnben tévelyegsz és inkább a sivatagban élsz.

Uram, érzem, mennyire bánkódik Szentséges Szíved. Erre Te azt mondod, hogy inkább testvéreim miatt szomorkodjak. Megteszem, de bánkódom a Te szomorúságod miatt is, mert Szívedet megkínozzák. Uram, kegyelmeddel mindenkit számodra elfogadhatóvá tudsz tenni. Készségessé tehetsz minket akaratod teljesítésére. Én kaptam kegyelmedből e küldetést, aki pedig a legkisebb vagyok a kicsik között, ahogy mondtad. Miért nem mások kapták? Ingyenes adományként kaptam kegyelmedet, miért ne kaphatnák meg mások is?

Merész vagy Vassula, hogy bölcsességemet kutatod. 1

Lehet, hogy merész vagyok, de csak azért, mert tudom hogyan érez a Szíved. Nem szívesen büntetsz és nem szívesen alázol meg minket.

Mindaz, ami a földből származik, visszatér a földbe. 2 Nemzedéked bűnei keresztülszúrták az örökkévalóságot és keresztülszúrták Szívemet. Imádkozz és járj közben, Vassulám, hogy még legyen idő arra, hogy sokakat megjelöljek pecsétemmel az én napom előtt, mert jók és rosszak együtt fognak szenvedni azokban a napokban!


1Jézus fenséggel mondta e szavakat.
2 Megértettem, hogy hitehagyásunkkal önmagunkat pusztítjuk el.

previous index next