1986 Október 5 Olyan könyvet olvastam éppen, amelyben istenélményükről számolnak be emberek, de szinte mindegyiküknek azt tanácsolták a "szakemberek", hogy felejtsék el élményüket, mert nem Isten szólt hozzájuk, és hogy csak rendkívül emelkedett lelkek szerezhetnek Istenről ilyen tapasztalatot, mivel ehhez különösen emelkedettnek kell lenni. Tudom, hogy senki vagyok, és távolról sem jó, ezért elhatároztam, hogy véget vetek ezeknek a találkozásoknak, amikor Istennel együtt írok; "feladom" az egészet. Szinte elhitették velem, hogy szentnek kell lenni ahhoz, hogy közel kerüljünk Istenhez, és el akarták hitetni, hogy Isten igen messze van. Abba akarom hagyni az egészet, és kezemet utoljára adom át annak az "erőnek", amely vezetni kívánja, és amellyel az elmúlt hónapokban együtt írtam. Vassula, ne hagyj el! Kedves, szólíts meg és tanulj velem! Ne felejtsd el, melletted vagyok mindig; én, az Isten, benned élek. Higgy nekem, én vagyok a mindenható, örök Isten. Nem, ez nem lehetséges. Ez nem lehet az Isten. Azok az emberek, akik ehhez értenek, majd bebizonyítják, hogy ez nem az Isten. Csak szent, tiszta lelkeknek ad Isten ilyen kegyelmet, azoknak, akik méltók rá.
Leányom, öröm töltött el, amikor végre megtaláltál. Óvatos voltam, nehogy elriasszalak, gyengéd voltam hozzád, úgy bántam veled,
mint anya gyermekével. Magamhoz hívtalak kedvesem, elteltem boldogsággal, amikor megszólítottalak, és találkoztam veled, amikor
közelemben voltál, és mindent megosztottam veled. És most azon tűnődsz, hogy elhagysz, mert azt mondták neked, hogy az Isten
elérhetetlen, hogy csak arra méltó lelkek kerülhetnek közelembe, és te nem felelsz meg ezeknek a követelményeknek. Sosem utasítok
vissza egyetlen lelket sem. Kegyelmeimet felajánlom, még a méltatlanoknak is. Szerezz örömet nekem, és találkozz velem ezen az úton.
Megáldalak leányom, vezetlek, belőlem táplálkozol. Jézus sok mindent értésemre adott a hittel kapcsolatban; hogy általa hegyeket lehet elmozdítani, és vakon kell hinni.
1 Péter apostol első levele a Bibliában |