GÖRÖGORSZÁG, RHODOS 1989. október 17. Uram? Én vagyok. Ne feledd, ki vezet téged! Hangolódj rám! A szíveddel kérj mindig, és meg fogod kapni. A szívedből fakadó ima dallama kedves számomra! RHODOS 1989. október 22. (Rhodoson tartózkodtam egy hétig. Azok, akik ezt a kinyilatkoztatást figyelemmel kísérik, két imatalálkozót szerveztek a helybeli katolikus és orthodox pappal. Azt is mondhatnánk, hogy a mindenkor segítő Szűzanya, Szent Ferenc, Pió atya és Szent Vazul szervezte meg ezeket a váratlan találkozókat. Az egyiket a Szent Ferenc templomban, a másikat Annalypsisben, a görögkeleti templomban tartották.) Apukám? Úgy kiáltottam Hozzád, ahogy azt szeptember 30-ki üzenetedben kérted! Az igazságot kiáltottam. Gyermekem, ne ijedj meg! Én vagyok a Magasságbeli, és felülről érkezik Szavam hozzád. Azért jövök, hogy életre keltsem Egyházamat. Ezt soha ne feledd! Nincs olyan erő, magasság vagy mélység, amely valaha is tönkreteheti Egyházamat! Egyházamat én magam fogom helyreállítani! Vassulám, te semmi vagy, igazán semmi, és mégis fel tudlak használni. Ha "önmagadat" háttérbe szorítod, akkor Lelkem szólhat és cselekedhet benned. Benned lakó Lelkemnek nem kellene vetélytársakkal találkoznia, de ne félj, ha találkozna is ilyen vetélytárssal, mindig ügyelni fogok arra, hogy félreállítsam. Add át magad nekem mindennap! Állj készen akaratom teljesítésére, a többit hagyd rám, a te Istenedre !