1989. október 5. Jézusom? Én vagyok. Béke, gyermekem! Együtt fogunk dolgozni. Vedd Szavamat 1 , azután írd le! 2 Írd: "Én vagyok a jó Pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer engem, és én is ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra: egy akol lesz és egy pásztor." Ettől válik majd ragyogóvá a Föld. Tisztaságot és békét vetek, és újból friss gyümölcsöt érlel majd a Föld. Felálltam és megcsókoltam Jézus arcát jobb felől, a velem szemben lévő Szent Szív szobrán. Szívemmel láttam Jézust, amint közelemben ül, és miután megcsókoltam, felemelte kezét, hogy kezével megérintse azt a helyet, ahol megcsókoltam. Olyan volt, mint egy boldog gyermek. - Jézus kért arra, hogy írjam ezt le. Kedvesem, azért kértem, hogy írd le, hogy megmutassam neked, mennyire megérzek mindent. Jöjj gyermekem, legyünk együtt, legyünk elválaszthatatlanok! 1Jézus ezt úgy érti, hogy a Szentírást 2János 10, 14-16. versénél nyitom ki. |