|
1989. február 28. (Teljesen száraznak, ijesztően száraznak és hidegnek éreztem magam.) Vassulám, hogyan tudsz kételkedni Szeretetemben? Engedd, hogy ujjammal megérintselek, a Bölcsesség fog tanítani téged. Ne feledd, hogy ki vezet téged! Gondolkozz! Engedd meg, hogy igénybe vegyem szereteted lényegét, hogy felmelegítsek más szíveket, amelyek hidegek és nem szeretnek engem! Hiszen megtanítottalak ezekre a mennyei művekre! Igen, megtanítottál Uram, mégis nehéz elviselnem. Egész idő alatt melletted vagyok, nem kell félned, leányom  . Jöjj, mi ketten?
Igen, Uram. Akkor miért nem hallom, amint mondod? Jöjj, emlékeztetni foglak jelenlétemre!
|
