1987. február 9. Béke legyen veled. Szeretlek téged, gyermekem. Én vagyok az, Jahve. Leginkább azért választottalak, mert így akartam, de azért is, mert olyan gyámoltalan vagy. Nagyon szeretlek téged, Atyám. Tudom, és én is nagyon szeretlek téged, leányom. Figyelj rám! Mielőtt megszerettél, voltál-e ennyire boldog, mint most? Nem, soha! Szeress engem Vassula, én vagyok az, aki megtanítottalak, hogyan szeress engem. Akarsz-e fejlődni? Igen, Atyám, azért, hogy megdicsőíthesselek. Mindent meg akarok tenni, amit kérsz, mert igazán azt szeretném, hogy megdicsülj. Vassula, segítek neked, hogy fejlődj. Szeretnélek figyelmeztetni a gonoszra. Gyűlölnek téged, és állandóan csapdákat állítanak neked. Melletted vagyok, és vigyázok rád, ne félj hát. Vassula, szeretlek, és minden gyermekemet szeretem. Szeretetem olyan, mint az emésztő láng, amely állandóan ég. Szeretetem féltékeny szeretet. Szomjazom a szeretetre. Ne félj, mert a szeretetről beszélek, kisgyermekem. Karjaimban hordozlak, kicsinységed gyönyörködtet engem. Kisgyermekem, a te törékenységeden keresztül akarom üzenetemet, a Béke és szeretet üzenetét kinyilvánítani. Betöltelek szavaimmal, beléd lehelem kinyilatkoztatásaimat. Kisgyermekem, ragaszkodj hozzám és forrón szeress! Add tudtukra, hirdesd nekik irántuk való szeretetemet!
|