1987. január 30. Béke legyen veled. Mindig jöjj hozzám, amikor gyöngének
érzed magad, és én erőt adok neked. Vassula, tudod miért választottalak?
Nem tudom, Jézus.
Akkor megmondom neked. Azért választottalak, mert gyámoltalan vagy, és téged ismerlek a legnyomorúságosabbnak. A nyomorúság vonz engem,
mert megvigasztalhatlak. Gyámoltalan vagy és tökéletlen, képtelen arra, hogy egyetlen nyelvet
is helyesen elsajátíts.
Uram, ha ennyire tökéletlen vagyok, miért engem választottál ki arra, hogy
leírjam ezt a lelki vezetést?
Hiszen már megmondtam! A gyermekek az én gyöngéim,
mivel hagyják, hogy alakítsam őket. Azért választottalak, hogy szeretetemet hírül adjam általad,
aki törékeny virág vagy, képtelen arra, hogy egyedül növekedjél. Olyan virág, amelyet a
pusztaságban találtam, felvettem, és átültettem gyönyörségem kertjébe, hagytam, hogy
világosságomban növekedjék. Egyedül csak szeretetet kérek tőled. Szeress engem, és légy hűséges
hozzám. Hűséget kívánok tőled. Azt akarom, hogy szíved minden csepp szeretetét az én Szívembe
töltsd. Szomjazom a szeretetre, mert a szeretet Tanítómestere vagyok, ezért csak azt kérem tőled,
hogy szeress engem. Ha szeretsz valakit, ugye égsz a vágytól, hogy vele légy életed minden
pillanatában?
Igen, ez így igaz.
Így mi sem lenne természetesebb, mint hogy teljesen
átadd magad nekem. Jöjj, jöjj hozzám! Atyád vagyok, tudom, hogy nélkülem tehetetlen vagy.
Tehetetlen vagy, ha magadra maradsz, és gyenge, ha csak magadra támaszkodsz. Hadd alakítsalak át
úgy, hogy alkalmassá válj üzenetem közvetítésére. leányom, milyen sokat kell még tanulnod!
Igen, tudom, hogy semmit sem tudok.
Vassula, szeretlek, ebben ne
kételkedj, felelek kérdésedre. Nem csak azokat hívom meg, akik az én kiválasztott menyasszonyaim.
Eljövök, és azokat is kiválasztom, akik nem ismernek engem. Eljövök, és minden ajtón kopogtatok.
Kopogtatok és várok, azt remélve, hogy meghallanak. Vassula, arra vágyom, hogy minden lélek
elfogadjon, és szívesen lásson engem. Mindnyájatokat szeretlek.
Azt hittem, hogy inkább a szerzetes lelkek között szeretsz lenni, akik mindig boldoggá tesznek.
Vassula, éppúgy szeretem szerzeteseimet, papjaimat és szerzetesnőimet, mint más
gyermekeimet. Mindenkit szeretek, beleértve a bűnösöket és azokat is, akik engem üldöznek.
Vassula, mindenkihez közeledem, tekintet nélkül arra, hogy mi a foglalkozásuk, és mennyi tudást
szereztek életük folyamán. Hatalmammal feltámaszthatom a halottat. Erőmet adom neked, hogy ily
módon találkozz velem, mivel én vagyok az Úr. Minél kisebb vagy, annál könnyebben tudlak igénybe
venni. Te igen jól tudod, hogy én elég vagyok önmagamnak.
A te elégtelenséged szerez
dicsőséget az én teljességemnek. Tehetetlenségednek kicsi a jelentsége szememben. Add át magad,
és engedd, hogy kezem alakítson! Nem olyan embert választottam, akinek tekintélye van, mert az
én tekintélyem elég önmagában. A békére és szeretetre szólító felhívásom rajtad keresztül jut
tovább, hogy irgalmasságomat az egész emberiségnek kinyilvánítsam. Rajtad keresztül akarok
megnyilvánulni. Semmi olyat nem kérek gyermekeimtől, amivel még nem rendelkeznek. Ha csak hibájuk
és bűnük van, adják nekem, és megtisztítom őket. Leveszem terhüket és megbocsátok nekik. Nem
hibáztatni, csak szeretni akarom őket. Mindenkit szeretek, aki, miután elesett, hozzám jön, és
bocsánatot kér. Még jobban szeretem őket. Akkor sem utasítom őket vissza, ha akár milliószor
vétkeznek. Ott leszek, hogy megbocsássak nekik, és lemossam Véremmel bűneiket. Sohasem fáradok
bele a megbocsátásba, mert én vagyok a szeretet és az irgalmasság Istene. Telve vagyok részvéttel
a gyengék iránt. Szívem szent és végtelenül megbocsátó. Ne tégy ennél többet leányom. Szeretlek.
Bízzál bennem, Vassula, és mindent le fogsz tudni írni, amit mondok neked.
|