1987. január 23.
Vassula, mennyire szeretlek, jöjj hozzám, örök Atyád vagyok,
érezd meg gyermekeim iránti szeretetemet! Rávezettelek, hogy szeress engem, én vagyok az, aki
utat mutatott neked. A szeretet Istene vagyok, a béke Istene vagyok, az irgalmasság Istene
vagyok. Szelíd vagyok,
én vagyok a jó pásztor, a megbocsátó Atya, hogyan is hagyhatnálak elveszni
anélkül, hogy segítségetekre jönnék? Számon tartalak benneteket. A jó pásztor életét adja juhaiért.
végtelen sokszor megbocsátok nektek. Sohasem hagylak el benneteket.
Később:
Jézus, mi történne, ha abbahagynám az írást?
Vassula, ha abbahagyod az írást, én még akkor is veled vagyok, és vezetlek.
Azért adtam neked ezt a karizmát, hogy ily módon találkozz velem, és hogy tanítsalak.
Megkérdeztelek, hogy akarsz-e nekem dolgozni, és válaszod tetszett nekem. Vassula, szeretem
amikor mérlegelsz. Kezded megtanulni, hogy gondolkodj, mielőtt határozol. Tanítód vagyok, fogadd
el vezetésemet. Rávezetlek arra, hogy ismerd fel a gonoszt, aki a lelkek romlását keresi, saját
hiúságukkal táplálva őket. Megtanítalak arra, hogy felfogd, milyen álnok tud lenni a gonosz,
megtanítalak arra, hogy tudj elfogadni, meg foglak tanítani arra, hogy alázatos légy, szinte
önmagadhoz, és hűséges hozzám. Alázatot adok neked táplálékul.
Emlékeztetlek arra, hogy nem
tartalak töbPe másoknál. Vezetésem abban áll, hogy tökéletességre tanítalak, és megtisztítom a
lelkedet. Egyetlen pillanatig se gondold, hogy azért adtam neked ezt a karizmát, mert jobban
szeretlek többi gyermekemnél. Azért adtam, hogy tápláljalak vele téged és másokat, akik
kétségbeejtő szükségben vannak. Én vagyok az Úr Jézus Krisztus, a jó pásztor, aki őrködik nyája
felett. Eljövök, hogy megmutassam nektek a visszavezető utat. Azért jövök, hogy világítsak, és
reményt nyújtsak nektek. Vassula, már akkor kiválasztottalak, mielőtt megszülettél volna,
kiválasztottalak, hogy követem légy, hogy továbbítsd üzeneteimet az egész emberiségnek.
Azért tétovázol, mert korábban arra kértelek, hogy a menyasszonyom légy?
Igen, Uram.
Hiszen már beleegyeztél, emlékszel?
Tudom, Jézus. De újra meggondoltam és
nem tehetem. Nem azért, mintha nem akarnám, hanem azért, mert nem vagyok méltó arra, hogy
menyasszonyod legyek. Hogyan, hogyan is tudnék beleegyezni anélkül, hogy tudatában lennék
értékének!
Vassula, meg tudlak tanítani arra, hogy méltóvá válj hozzám.
Az még nem elég, ha méltó vagyok.
Miért?
Mert nem csak arról van szó, hogy méltó legyek, ez több annál.
Tudom, nem elég méltónak lenni, de én megtanítalak arra, hogy méltóvá és szentté
válj. Dolgoznod kell, hogy kiérdemeld!
Jöjj, segítek neked, menyasszonyom vagy, és menyasszonyom
maradsz, akinek még fejlődésre van szüksége. Elfogadtalak olyannak, amilyen vagy, mert szeretlek.
De engedned kell, hogy olyanná alakítsalak, amilyennek akarlak. Táplálni foglak, hogy növekedj.
Feltártam előtted, hogy miképpen munkálkodik a gonosz, eljuttattam hozzád több írást.
Azt akarom, hogy figyelmesen és gondosan olvasd el.
1
Tanulj meg elfogadni. Mindig segítségedre sietek, amikor látom, hogy gyenge vagy, és majdnem
csapdába esel. Lelki vezetésemet ne vezeklésként fogd fel! Úgy vezetlek, hogy el ne ess! Nem
akarlak elveszíteni. Hívj segítségül imádban, imádkozz többet!
|