2002. február 7.

Én városom! Azért szólítottalak, hogy hirdesd eljövetelemet. Azért szólítottalak, hogy fedd fel végtelen irgalmamat gyermekeim előtt, akik még fásultságban és saját közömbösségük világában élnek.

Nem hallgatták meg kitartóan bűnbánatra hívó felszólításaimat. A világ most egyre mélyebbre merül a bűn mocsarába és a halál árnyékába. Halott az én ivadékom öntözés hiányában. A pásztorok közül sokan cserben hagytak, és a lelkek millióit vitték magukkal a mélységbe és a pusztulásba.

Ki mondhatja, hogy "nem kaptunk figyelmeztetést, nem láttunk semmilyen égi jelet"? És továbbra is saját maguknak élnek…

E nemzedék halott lett Szavammal szemben, és inkább él a Sátánnak, aki megad neki mindent, ami ellentétes szeretetem törvényével. Szabadnak és függetlennek tartja magát, pedig valójában az ördög rabja.

Most minden ember kész a háborúra. A sötétség azon van, hogy legyőzze a világot. Az emberek szíve, ami bűnös és mindenféle gonosz szellem lakóhelye, csak a sötétség fejedelme iránt érdeklődik. Mindannyiatoknak adtam időt és alkalmat arra, hogy megszabaduljatok gonoszságotoktól és elgondolkozzatok jóságomon az irgalmasságnak ebben az idejében.

Királyi rendelkezésem szerint hitetek felélesztésére szüntelenül csodálatos csodákat mutattam az égen, de közületek igen sokan fordultak ellenem és küldötteim ellen, akik Szavam hordozói, különösen az Egyesült Államokban, azt követően, hogy buzdítást kaptak, lépjenek az erények útjára, ami hozzám és az örök életre vezet. És megvetéssel visszautasítottak engem. Kicsik és nagyok egyaránt eltökélték, hogy megsemmisítik ezt a művet.

Ajtótok előtt áll királyi uralmam, de vajon készen vagytok-e fogadásomra? Nagylelkűen és királyi bőkezűséggel készítettem számotokra lelki táplálékokból lakomát, hogy életre keltsem lelketeket.

Amikor ott voltam és vártam rátok, hogy saját kezemmel tápláljalak és megmentselek a haláltól benneteket, ti nem akartatok találkozni velem. Ezért, tekintettel az igazi bűnbánattal szemben tanúsított ellenállásotokra és figyelmeztetésemmel kapcsolatban mutatott ellenséges magatartásotokra, mindaz, ami a sírás korábbi színhelyén történt, semmi sem lesz azokhoz a szomorú reggelekhez képest, amelyek még előttetek vannak.

A szomorú reggelek, amelyeket saját kezetekkel vontok magatokra. Nemzetetek kormányzása ellentétben áll szeretetem valamennyi törvényével, amelyek nagyon különböznek a ti visszás törvényrendszeretektől. Törvényeitek lehetővé teszik a legszörnyűbb bűntetteket: nemcsak a Földet, hanem az egész világmindenség létét is veszélyeztetik.

Jogaromat oly sokszor kinyújtottam a nem létező lények ¹ felé is. Fájdalommal látom a magasságokból, miként fordulnak terveitek saját magatok ellen. A világ most megízleli saját életmódja gyümölcseit, kihívja maga ellen a természetet, amely rengésekkel és természeti katasztrófákkal válaszol. Saját ármánykodásotokkal fojtjátok meg a természetet. Évekkel ezelőtt figyelmeztettelek benneteket, de kevesen vettétek komolyan.

Ez a tisztulás, mely ostorként ér téged, nemzedék, sokakat hozzám fog hozni, és akik elutasították figyelmeztetéseimet, vissza fognak térni hozzám nagy bajukban.
Amikor majd mindezek bekövetkeznek és életre kel minden lény, aki nem volt élő, lángra lobbantom a Földet és megszabadítom az ostortól.

Amikor Isten szól, hangja megrendíti a Földet. Uralmam hamarosan bekövetkezik, mert közel van isteni látogatásom. Akiket felszólítottam, hogy nyíltan tegyenek tanúságot e Föld minden lakosa előtt, többé ² nem lesznek elnyomva, mert olyan lesz a nép, mint a szomjas talaj, vágyakozni fog Szavaim harmatára. És a nép is tanúságot tesz a fenséges Háromságos Isten mellett, akivel azelőtt nem találkozott, és akit lelke szemével sem látott.

Esedezzetek a mennyhez, hogy a tisztulásnak ez a szakasza ne legyen számotokra olyan kemény, mint Szodomáé és Gomorráé volt!
Egyházam meg fog újulni!

Bízzál bennem, Vassula, mert elnyomóid közül sokat leköteleztem. Emeld keresztemet a fejed fölé és dicsőíts engem hatalmam tanúsításával! IC