2000. április 24.

Irgalmazz, Uram, ennek a hűtlen nemzedéknek, amelyhez magam is tartozom!

Kelj fel gyermekem, és bízz bennem! Nem mutattam-e meg neked dicsőségemet és mindazt, amit szeretett népem számára tartogatok, amíg a Szentföldön voltál?

Figyelj rám! Volt egy ember, akiről mindenki tudta, hogy folyamatosan fújnia kellett a kemence tüzét, hogy az meleget adjon. Tudjuk, hogy a Nap háromszor erősebben átforrósítja a hegyeket, mint a kemence. Amikor azonban Lelkem, aki tiszta tűz, leereszkedik a magasságokból, egy szempillantás alatt felemészt és lángra lobbant mindent, amit megérint, mert ki tudna ellenállni tüzének? Lángra gyújtja mindazokat, akik szeretik Őt. Égő fáklyává alakítja őket, hogy szavuk világítson a ti sötét nemzedéketek éjszakájában. És ők mint fáklyák a sötétben felragyogtatják Szavamat. Ezt fogják kiáltani:

"Teremtés! Kelj útra,
hogy újból megtaláld hitvesedet!" ¹

Felragyogtatják Szavaimat, melyek legyőzik eretnekségüket, és mindazt, ami romlott. Ők ² az én Nevemben fogják legyőzni a kétágú fegyvert ³. Meg akarom munkálni ezt a társadalmat, és megértetem az emberekkel, hogy azért halhatatlanok, mert rokonságban vannak Háromságos Szentségünkkel. Királyi bőkezűségünk megtartja állhatatosságukban azokat a választottakat.

Meg kell osztanom veled örömömet! Ó Vassula, én megfigyeltem őt, és tetszésemre volt, amit láttam. Felszenteltem királyi adakozással és felkentem, hogy vezesse az imádást, és tanítsa Házamat rendelkezéseimre, világosítsa fel az országot, amelyben él, az én törvényemről, aminek alapja a szeretet. Bár lesznek, akik összefognak ellene, ő mégis sértetlen marad. Lesznek irigyei, akik üldözni fogják, de én az ő oldalán leszek. ⁴

Nem üdítettelek-e fel benneteket? ⁵
Nem adtam-e különleges kegyelmeket neked?
Ó Vassula, Szent Arcmásom soha sem fog elhomályosodni szívedben, mert beléd véstem. Fenségben és ragyogásban én a Föld és a menny fölé magasodom, ezért soha ne csüggedj el, mert én vagyok a végső és felfoghatatlan Bölcsesség. Számíts bölcsességemre és ne feledd: egynél több mennyei fejedelemséget állítottam melléd ⁶, és Vassulám, én a te gyengeségeden keresztül fogom életre kelteni az egységet.

És neked, aki szavamat olvasod, azt mondom, maradj meg őszintén a szent bölcsességben és becsületességben, akkor akaratom szerint cselekszel.
Csupán "igent" kell mondanod, és én azonnal egységünkbe fogadlak téged és elárasztalak természetfeletti világosságommal, hogy befogadhasd háromságos istenségünk mindent betöltő teljességét, és felfogd azt is, hogy az egység köztünk akkor lesz csodálatos, ha alázattal, szeretettel és a háttérbe húzódva te is meghajtod a fejed. A Szentírás szerint az alázatos ember imája áttöri a felhőket ⁷, de áttöri a gonosz lélek földalatti börtöneit is és megrendíti terveit . Az alázatos ember imája így kétszeresen kedves előttem.

Ha újból megkérdezik az emberek, Vassulám, hogy mit mond az Úr legújabb üzeneteiben? - így válaszolj:
"Az Úr, az én Istenem semmi újat nem mond, ezért maradjatok szilárdak és rendíthetetlenek hitetekben!
Azok számára pedig, akik még alusznak, a mi Megváltónk, Jézus Krisztus a következő3ket mondja:
"Ébredjetek fel kábultságotokból, ébredjetek fel végre, és ne vétkezzetek többet!"
Titeket is hívott az Isten, de ti mind a mai napig nem hallottátok meg. Visszautasítjátok Háromságos Szentségét és visszautasítjátok Őt, aki Szentlelkét adja nektek. Ha ti a Világossághoz tartoztok, akkor a nappalhoz tartoztok. Nappal pedig ébren kellene lennetek!

Ha azonban azt kérdezitek: "Mit mond az Úr legújabb üzenetében?" - ez azért van, mert ti még mindig nem gyökereztetek meg Istenben, aki benneteket teremtett, és még mindig nem értettétek meg Őt. Nincs fogalmatok Róla, a ti Istenetekről.

Ó, ha tudnátok, mily magával ragadó az Ő szeretete! És mily csodálatos kincseket rejt az Ő Szíve! Azóta hív benneteket, hogy megszülettetek. Még meddig akartok tévelyegni? Nem tudjátok, hogy ha az Ő szeme kísér titeket, akkor igaz békére leltek?

Te pedig, aki a pusztaságban élsz, ne keseredj el! Az emberiség Szerelmese, a mi Urunk és mindenünk közel van hozzád, hogy házába vezessen és saját szobájába vigyen, ahol isteni csókjaival tesz pecsétet a szívedre. ⁸
Akik akkor látnak, a "Szent Isten jegyesének" fognak nevezni téged, a szent Istenének, akié minden hatalom. Barátaid pedig megkérdezik majd, amikor látják, hogy előjössz a pusztaságból:
" - Ki az, aki feljön a pusztaságból és tiszta tömjénoszlopra támaszkodik, amelynek illata a szellővel szállva beborít minket?"

Akkor tiszta szeretetre gyulladva majd így válaszolsz:
" - Miként a fahéj és az akantuszlevél, jó illatot árasztottam a Szentlélekben, Őbenne és Őáltala leheltem a legfinomabb mirhához hasonló illatot. Teremtőm isteni szeretete alakított át engem."
" - De ki az, akire támaszkodtál?"
" - Hogy kicsoda Ő? Ő az Alfa és az Omega, Ő az emberiség Szerelmese, aki minden lelket magához vonz, hogy Őt kövesse.

Nem látjátok? Olyan voltam egykor, amikor megismertetek, mint őseink a pusztaságban, és hozzájuk hasonlóan én is haszontalanságokat követtem, míg magam is haszontalanná váltam. Most maga a Tavasz látogatott meg és virágoztatott fel engem. Ő illatosított meg és ékesítette fel lelkemet gardénia koszorúkkal. Ő áldotta meg lelkemet háromszor Szent Nevében."

És most én is mondhatom:
" - Nekem is van már fogalmam Istenről, akinek szeretete olyan, mint a fellobbanó tűz. Most már Isten gyermeke vagyok, úton az átisteniesülés felé, mivel elfogadtam Atyánkat és békét kötöttem Vele… Ó, mennyire örülök! Többé nincs határ, mi elválasztana Teremtőmtől. Semmilyen határ sincs többé!"

Ezentúl még a legnyomorúságosabb ember is részesülni fog az isteni látogatásban, mert igen közel van eljövetelem. Meg fogom látogatni azokat, akik még nem ismerik isteni műveimet.
Semmiségük miatt ők semmit sem szereztek és nincs tudomásuk rólam. Nem tudják, hogy ÉN VAGYOK, AKI VAGYOK az ő Mesterük és Istenük…
A ti időtökben, amikor e nemzedék nap mint nap bűnt és gonoszságot lélegez be, nagy szeretetem arra indít, hogy felkeljek trónomról, megnyissam a kegyelem tárházát a mennyben, és - bár nem szolgált rá - kiárasszam e nemzedékre és megmentsem.

Bátran nevezhetitek ezeket az időket a határtalan kegyelmek idejének.
Én küldöm hozzátok oly bőségben a Szentlelket, és mindezt nem érdemeitek miatt teszem, hanem szeretetem kimondhatatlan leereszkedésében.
Meg nem érdemelt kegyelmeket árasztok rád ebben a zűrzavarban, nemzedék! Belemerítelek kegyelmeimbe, majd oly méltóságra emellek mindannyiatokat, hogy amikor eljön a pillanat és bemutatlak benneteket az Atyának, lelketek aranyként fog csillogni, mert saját magamat adom ruházatul rátok.

Figyelj Dánielre, az őrangyalodra, mit mond ő tanúként: "Földi állapototokban ti nem járulhattok Isten trónja elé, Ő senkit sem fogad ebben az állapotban. Isten csak akkor fogad benneteket, csak akkor léphettek a mennybe, ha Krisztus lesz a ruházatotok. Isten csak akkor ismer fel benneteket…"

Igen, ezért adom magamat szüntelenül nektek. Egyre többet adok magamból. Hatalomban és kegyelemben nyilvánulok meg előttetek, amikor meglátogatlak benneteket, hogy fenséggel és csodákkal ékesítsem fel lelketeket. Széppé teszlek, isteni kegyelemmel és erényekkel díszítelek titeket, miként a menyasszonyt ékesítik fel az esküvőre. Szájam költeményekben énekli el nektek tanításomat. Saját bölcsességembe és tudásomba öltöztetetlek benneteket, hogy tiszteletet nyújtsak Háromságos Szentségünknek.

Kegyességében maga a Király fogja átitatni lelketeket, hogy felemeljen testetek börtönéből és beléphessetek magasztos világosságomba, ami ezerszer fényesebb a Napnál. Közeledjetek ezért most hozzám, akik szeretnétek átisteniesülni és lépjetek be Háromságos Szentségünk örömébe, hogy a mi isteni egységünkben a részesedés által istenekké váljatok… ⁹

Neked pedig, Vassulám, aki kimondhatatlan gyengeségedben egyre inkább arra készteted Szívemet, hogy vágyódjon utánad, azt mondom: légy velem egy! Engedd, hogy oltalmazó kezem vezessen téged ! Engedd, hogy mindenkor én legyek a te egyedüli örömed, lelked napfénye, életed ragyogó ösvénye, elhatározásaid megvilágosítója! Rajtad pihen, rád van szegezve tekintetem.

Ne feledd, kedvesem, jöjj hozzám, a te Vőlegényedhez, ha szomjas vagy, nekem mindig lesz italom számodra. Ne halld meg a sziszegést, sem a vipera nyelvét! A Szentlélek megjelölt téged szent pecsétjével, pártfogásába vett és megjelölt mint miénket. Jöjj és örvendj a mibennünk eltöltött pihenés idejének! És ha egy járókelő megkérdezi: "Hol a te pihenőhelyed?" - így válaszolj neki: "Az én pihenőhelyem Jézus Krisztus Szívében van, Őnála, aki a legközelebb áll az Atya Szívéhez.