1987. június 6.
Engedd, hogy szabadon megtegyem akaratomat. Jöjj, hadd világosítsalak
fel, hogy miként munkálkodom. Attól félek, hogy ha nem vagyok tetszésedre, elveheted tőlem ezeket a kegyelmeket. Miért venném vissza kegyelmeimet? Mivel nem javulok és nem követlek elég gyorsan, esetleg visszaveheted kegyelmeidet. Nem, soha! Én igazságosnak tartom, hogy elvedd attól, aki nem tetszik Neked. Te igazságosnak tartod, gyermekem. Amíg el nem jövök,
hogy megszabadítsalak, addig táplálni foglak. Sohasem fogom megvonni táplálékomat. Én, aki évekig vágyakoztam utánad, évekig vártam arra,
hogy Szívemre szoríthassalak, mert szeretlek téged, hogyan tudnám most elvenni táplálékomat tőled? Jöjj, támaszkodj rám, amennyire akarsz!
Ne felejtsd el, szeretet vagyok. Ingyen adok, és nem veszem el, amit
adok.
|