1987. június 2.

Később majd találkozunk, és én előzetes tanácsokat fogok adni Vassula. Rajzolj három vonalat, egyesítsd őket.

Az egység érdekében mindannyiotoknak meg kell hajolnia. Akarnotok kell meghajolni, hajlékonnyákell válnotok.

Megértettem. Jézus világos és egyszerű látomást adott három vasrúdról, függőlegesen álltak, közel egymáshoz. Azt mondta: "Hogyan tudna fejük találkozni, anélkül, hogy mind meghajolna?" ¹

A délelőtt folyamán elmentem hazulról. Minél többet gondoltam erre a látomásra, annál nagyobbnak tűnt a hegy előttem. Fulladoztam.

Jézus?

Én vagyok az, bátorság! Állj fel, tanítvány! Emeld! Emeld fel keresztemet, kedves, állj fel most! Ne bánkódj! Együtt... együtt.. Vassulám, együtt fogunk küzdeni. Támaszkodj rám, amikor elfáradtál és engedd, hogy reád támaszkodjam, amikor én vagyok fáradt.

Találkozz velem, és engedd, hogy betöltsem vágyaimat! Légy olyan, mint a lágy viasz, és engedd, hogy kezem beléd vésse szavaimat! Légy készséges, ne félj! Szeretlek kedves. Ó jöjj! A szeretet nem fog téged bántani.

Félek ettől a munkától.

Jöjj, imádkozzunk:

"Ó Atyám, légy velem mindvégig!
Gyenge vagyok, add nekem erődet,
hogy dicsőíthesselek! Amen."

Kedves jöjj; hagyd el félelmeidet és hallgass rám!Várj Istenedre! Egyesíteni akarom Egyházamat.

Megtanítottalak arra, hogy befogadj engem. Bátorság, kedves.

Szükségem van a Te bátorságodra. Nekem nincs.

Bátorságot adok neked és megerősítem irántam való szeretetedet, mindezt a magam dicsőségére. Vassula, kérlek írd le szavaimat! Meríts belőlem! Ne keresd a kényelmet, légy szegény, légy hozzám hasonló, olyan, amilyen én voltam testben a Földön. Légy egyszerű, úgy hogy mindketten érezzük a különbséget és a méltóságot azokkal szemben, akik engem megkorbácsolnak. Éreztesd velem a különbséget! Meríts Szívemből, tedd széppé Egyházamat!Meríts Szívemből, és meg fogod érteni, kis leányom.

Úgy gondolom, itt megemlítem azt, hogy kezdem érteni, milyen munka ez. Éppen ezért félek: Jézus most kezd mélyre ásni az Egyházban...

1987. június 3.

Ismét megtámadt a gonosz írás közben. Mintha macskák ugrottak volna hátamra. Torkig voltam velük! Mintha az +egész pokol elszabadult volna. Annyira bántottak, hogy így szóltam egyikükhöz: "Jézus Krisztus nevében távozz, és dobjanak téged a tűzbe. Eltávozott. Sokan voltak, és egyenként úgy tettem mindegyikkel, mint az elsővel, ugyanazokkal a szavakkal. Jézus azt mondta nekem: "Kérj az én nevemben, és megkapod, de hinned kell abban, amit kérsz. Ily módon dolgozz! Imádkozz és kérj! Az én nevemben imádkozz, az én nevemben dolgozz, az én nevemben kérj, keltsd életre nevemet! Légy az én tükörképem, igazodj hozzám, emeld fel hozzám fejedet! Higgy abban, amit kérsz. " Azt mondta nekem, hogy a démonok félnek tőlem, mert fenyegetést jelentek számukra. Később megértettem, hol voltam. Lábammal nedvességet éreztem, és csúszós iszapot. Egy szempillantás alatt felismertem a pokol környezetét. Egyetlen szempillantás alatt. Akkor értettem meg, miért volt annyi gonosz zavarás ma írás közben. Amikor Jézust megkérdeztem erről, így válaszolt: "Valóban ott voltunk. Együtt mentünk el a pokol kapuja előtt, ² lelkeket gyógyítottunk és kiragadtuk őket onnan. Vassula, engedd meg nekem, hogy ily módon is felhasználhassalak. Ez is egy része a te munkádnak.