Vassula imatalálkozója Németországban

Annak ellenére, hogy Vassulának az elmúlt években mindig nagyon melegszívű fogadtatásban volt része a németországi imatalálkozókon, elmondta, hogy a Langerwehe-i, Saarbrücken-i és Freiburg-i imatalálkozók után az Úr már nem fogja őt többé Németországba küldeni, hanem csak olyan országokba, amelyeket eddig még nem látogatott meg.

Vassulát minden imatalálkozón P.Theophil Pilgrims és Sr..Pia Lichtenstein-ből kísérte. Orosz-ortodox papként Theophil atya az Üzenetek szellemi és ökumenikus fontosságát erősítette, miközben Sr.Pia, Vassula tolmácsaként működött. Vassula angolul, illetve franciául beszélt. Mindazonáltal üzeneteinek tartalmi gazdagsága, a megszokott volt.

Néhány jelenség mindegyik "Igaz Élet Istenben" ima-találkozón ismételten előfordult. Ezek különösen említésre méltók, mert sok ember nem tudja elkerülni, hogy Isten egyértelmű jelenlétének bizonyítékaként értelmezze őket, amint kétségtelenül Vassulán keresztül szól. Egy egészen hétköznapi háziasszony, mint sokan, sokan mások, akit Isten kiválasztott és követévé tett, hogy Üzenetét mindenfelé hirdesse, a szeretet üzenetét. A hallgatóság- a gyermekek és a fiatalok is - nagyon nyugodtak és figyelmesek voltak és nem fáradtak el Vassulát hallgatva, még ha az előadás a szimultán fordítás következtében egy órán át, vagy még tovább is tartott.


1998. július 25. szombat

Az első imatalálkozót Willi Krings úr szervezte Langerwehe bei Düren-ben (Aachen). A helyi kultúrcsarnokban. Krings úr fáradhatatlan bevetésének köszönhető, hogy Vassula imatalálkozójáról az ottani gyülekezeti újságban is tájékoztattak. Kb. 700 hívő, többek között rendi nővérek és papok jöttek, hogy Vassulát meghallgassák és gazdagodjanak az ő karizmáján keresztül, amelyet az Úr nem az ő saját gazdagodására, hanem minden gyermeke számára adott.

Az ima-találkozót a Rózsafüzérrel és karizmatikus dalokkal vezettek be, amelyeket a Königsstein-i Két Szentséges Szív imacsoport kísért zenével.
P.Theofil nyitotta meg az előadást egy bevezetővel. A nagy számú látogatók miatt, akik az Úr üzenetét először hallották, Vassula úgy beszélt, hogy előadása az újaknak és a régebbi imatalálkozók látogatóinak is egyaránt lelki táplálékul szolgált. Vassula elmondta hallgatóinak, hogy az Úr az, aki őt hozzájuk küldte. Ő csupán követi az utasításait. Világunk, így Vasula, lelkileg hideg és halott, mert ilyen sok ember elhagyta Istent. Isten azonban, végtelen irgalmasságában soha nem felejti el gyermekeit és még mindig szereti őket. Ezért beszél az emberiséghez, amely nagy veszélyben van, hogy el ne vesszen, hogy visszahozza őket magához és emlékeztesse őket arra, hogy szentül kell élniük. Isten meg is mutatja, hogy hogyan kell szentté lenni. "Szentül élni" azt jelenti, "Isten törvényeit megtartani", azt jelenti "Istent ismerni, megérteni és szeretni". Mindent meg kell osztanunk vele, vagy ahogy az Úr Vassulát tanította, vele bizalmasan viselkedni, ami azt jelenti, hogy minden időben azt mondjuk, hogy "mi" és "minket" "én" és "engem" helyett, hogy állandó imádságban élünk, ami az Istenben való életet, tulajdonképpen az "Igaz Életet Istenben"-t jelenteni. A megtérés sürgőssége és Isten végtelen irgalmassága nyomatékos hangsúlyt kapott. "Jöjjetek hozzám, úgy amilyenek vagytok! ", adta hírül Vassula ismételten Isten nevében. "Megtérés" azt jelenti: Isten szeretetteljes hívására habozás és félelem nélkül válaszolni, örömmel és bizalommal egyre közelebb kerülni Istenhez, mint egy kicsiny gyermek, aki a szülei felé siet, mert bizalommal van irántuk. Ugyanígy emlékeztetett Vassula mindegyik előadásában a Szentháromság titkára, a három isteni személyre: az Atyára, Jézus Krisztusra, Isten fiára és a Szentlélekre, kölcsönös szeretetükre. Isten üzeneteiben rejlő tanítás gazdag tartalmának tudatában Vassula zárásként az óceán egy vízcseppjéhez hasonlította egyórás előadását és azt javasolta a hallgatóságnak nagy szeretettel, hogy olvassák Isten üzeneteit és meditáljanak fölöttük újra és újra.

Egy rövid szünet után a szent misében, Szent Jakab Apostolt és Szent András Apostolt ünnepelték. Ezután Vassula kereken 600 embert részesített személyes áldásban. Sokan közülük elnyugodtak a Szentlélekben, miközben mások sírtak. Valóban nagyon megható volt látni, ahogy a résztvevők a találkozó végén egy kórusként énekeltek, hogy áldják és dicsőítsék Istent, mielőtt elválnak egymástól.


1998. július 26. vasárnap

A Saarbrücken-i imatalálkozó hasonló volt a Langerwehe-i imatalálkozóhoz.
Az 1.500 férőhelyes kongresszus- csarnokban került megrendezésre. Az előadást szintén a Rózsafüzérrel vezették be, hogy mindenek előtt a Szentlélek hét adományát befogadhassák. Minden szakasz/tized előtt felolvastak egy rövid meditációt, amelyeknek mindegyikét egy-egy ismert német püspök (Lehmann Kard., Meisner Kard….) írt.

Erre a találkozóra, amelynek Martin Wiechec úr volt a szervezője, kereken 900 ember jött el nem csak Németországból, hanem Franciaországból, Belgiumból és Luxemburgból is. Voltak közöttük rendiek, néhány domonkos apáca és bencés atyák.

Vassula frissessége kisugárzása, amely feltűnt a hallgatóságnak, valószínűleg szintén Isten egy adománya, amelyet a küldetés teljesítéséhez kapott. Mégis ezen fontos találkozó alkalmával komoly szavakat mondott hallgatóinak. Vassula felhívta rá a figyelmet, hogy az Egyház erősítése, életre keltése, megszépítése voltak az első parancsok, amelyeket Isten 13 évvel ezelőtt mondott neki, amikor ő készen állt arra, hogy szolgáljon Neki. Isten, végtelen szeretetében ma sok embert - akik lelkileg halottak, vagy egészen távol vannak Tőle- akar visszahívni magához, kiváltképpen azokon keresztül, akik olvassák az Ő Üzeneteit és próbálnak eszerint élni. Beszédének kiindulópontja így foglalható össze: Isten az "Igaz Élet Istenben" üzenetek továbbítását bízta rá.

Ezen a Saarbrücken-i ima- találkozón Vassula több időt fordított arra, hogy felhívja a hallgatók figyelmét arra, hogy egy 'Igaz Élet Istenben' szükségszerűen magában hordoz egy egyházi és egyetemes dimenziót. Másképp fogalmazva, azok, akik Istent úgy szeretik, ahogy Ő ezt az Üzeneteiben tanítja, azok az Ő szeretetének tanúi lesznek, őket arra hívta el Isten, hogy megújítsák AZ Ő Egyházát. Vassula személyes bizonyságtétele olyan gazdag volt teológiailag, hogy hallgatói erősen koncentrálva hallgatták szavait. Továbbá a kongresszus csarnok vallásos berendezése azt a látszatot keltette, hogy az emberek inkább azért jöttek, hogy lelkigyakorlatot tartsanak, nem azért, hogy valakit csak hallgassanak. Mivel az imatalálkozón résztvevők száma ilyen nagy volt, ezért Vassula nem tudta őket egyenként megáldani, ezért a Szentlelket hívta, hogy szálljon le mindannyijukra. A Königsstein-i imacsoport, aki mind a három imatalálkozót zenével kísérte, azonnal ritmusos és ujjongó dalokat kezdett énekelni. Erre mindenki hirtelen felállt és több, mint 10 percen át tartó tapssal adóztak Vassulának. Ismét -mint a Szentlélektől inspirálva- a közönséget kérdezte Vassula mosolyogva: Van még egy kis idejük? Csak 3 percre van szükségem! Valójában hosszabban tudtak és akartak maradni, hogy többet tudjanak meg az Üzenetről. Ezért oszthatott meg további tanításokat a figyelmes hallgatókkal Vassula a Mennyei Atyáról és Jézus Krisztusról az 'Igaz Élet Istenben' üzeneteiből, amíg végül eljött az ideje annak, hogy mindannyian a vasárnapi misére menjenek a székesegyházba.


1998. július 27. hétfőn

került megrendezésre az utolsó 'Igaz Élet Istenben' ima-találkozó Freiburg im Breisgau-ban.

Brenner úr és felesége a Kolping ház 500 ülőhelyes termét bérelték ki. A rózsafüzér után 7 órakor a kórus dicsőitő dalokat énekelt. Amikor Vassula a szentmise után a Freiburg-i Dómból a terembe lépett, szó szerint át kellett magát küzdenie! A terem annyira tele volt, hogy sok ember a bejárati ajtó előtt kellett, hogy megálljon.

Ahogy a Szentírás mondja, "Milyen gyönyörűségesek azok lábai, (akik a békét) akik a jó hírt hirdetik!" (Róm 10.15). Ezenkívül: Mégsem hajolt meg mindenki az Örömhír előtt. Izajás azért mondja: "Uram, ki hitt annak, amit hallott tőlünk?" (Róm 10.16). Így jön tehát a hit az üzenetből, az üzenet azonban Krisztus szaván keresztül szól.

Ezért van az 'Igaz Élet Istenben' erőteljes üzenete itt, hogy az emberek szívét megérintse. Isten beszél és térít egyidejűleg. Az Úr adta nekünk ezt az üzenetet, hogy ismerjük Őt, megtanuljuk megérteni és szeretni Őt. Azt akarja, hogy minden szív Mennyországgá változzon és hogy minden lélek Istennel lépjen jegyességre, hogy bizalomban találkozhasson Vele. Az 'Igaz Élet Istenben' egy több osztályos iskolához hasonlítható. Mintha az Üzenetek minden egyes kötete egy-egy osztály lenne, egy lépcsőfok a lelki növekedésben. Az első kötetben megtanulja a tanuló Istent bizalmas módon szeretni, anélkül, hogy elfelejtené, hogy Ő szent. Azután Isten megtanít szívvel imádkozni, úgy hogy az élet egy végtelen imádsággá lesz. Isten úgy tanít imádkozni, hogy hozzásegít egy szemlélődő élethez. Előadásaiban Vassula soha nem feledkezik meg arról, hogy emlékeztessen arra, hogy a lelki élet egy magas foka egy teljes Istennek átadottságot követel: ami azt jelenti, készen állni arra és akarni, hogy Isten pedagógiáját elfogadjuk. Isten öröm és béke. Isten birtokba akarja venni a lelkünket. Krisztus kegyelmekkel ajándékoz meg bennünket, de a keresztjével is, mert - ezen a ponton Vassula világos marad,- nincsen szeretet áldozat nélkül, nincs áldozat szenvedés nélkül, a szenvedés tesz bennünket erőssé. Isten megvilágosítja és megerősíti azokat, akik elhatározták, hogy viszonozzák az Ő szeretetét, lelküket eltávolítja az anyagi-érzéki világtól, változó értékektől, szenvedélyektől, haszontalan aggodalmaskodástól, emberi félelmektől, önzőségtől, én-központúságtól. Röviden, mindentől, ami nem Isten.

Amikor elérkezett az ideje annak, hogy Vassula befejezze előadását, megállt egy pillanatra és ezt mondta: "Tudom, hogy önök közül sokaknak nagyon nehéz lett az életük. Isten azonban a reménység, Isten az öröm, Isten a szeretet és Isten a béke. Ezért soha ne szűnjenek meg reménykedni. Aki Istent megtalálta, az megtalálta a reményt. Köszönöm!"

A hallgatóság reakciója nem váratott magára: néhány percnyi lelkes taps. A körülbelül 600 jelenlévőtől meghatódottan és felbátorodva, Vassula csodálatos módon késznek mutatkozott arra, hogy személyes áldást adjon, annak ellenére, hogy a terem tömve volt. Megkérte a hívőket, hogy jöjjenek előre, mindenki fölött egyenként imádkozott és megáldotta őket. Sokan elnyugodtak a Szentlélekben, néhányan sírtak. Mindenki rendkívül meghatódottan hagyta el a termet. Így Vassula teljesítette feladatának utolsó részét is Németországban és az Úrra bízza a döntést, hogy hol tegyen legközelebb bizonyságot Róla. "A békesség Istene szenteljen meg titeket mindenben, és egész lelki valótok, mind a lelketek, mind a testetek maradjon feddhetetlen Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére. Aki hív titeket, hűséges, tehát meg is valósítja." (1Tessz 5,23-24).