Vassulát Suddhananda Mahatero, a buddhisták szövetségének elnöke hívta meg Bangladeshbe, a Dhakában rendezett ünnepségre, hogy személyesen vegye át a 2003. évben átadásra kerülő négy békedíj egyikét. Abban a városban, ahol az Igaz élet Istenben üzenet napvilágot látott, Vassula tizenhét évvel később, 2003. február 18-án a vallások között teljesített békemissziójáért részesült ebben a megtiszteltetésben. A résztvevőknek úgy mutatták be mint „az áldások asszonyát, az Igaz élet Istenben üzenet isteni megbízottját”. A különféle vallások, a katolikus, a buddhista, a muzulmán és a hindu vallás képviselői a testvériség, a türelem, az egymás iránti tisztelet fontosságáról beszéltek. Az ünnepségen Suddhananda Mahatero elnökölt, a megnyitó beszédet Bangladesh katolikus érseke, Michael Rozario tartotta. Többek között jelen volt a dhakai apostoli nuncius titkára, Kazi Nazrul Islam és Ranjit Kumar Chakraborty, a chittagongi Ashalata kollégium rektora.

Vassulát erre a békedíjra a buddhista szerzetesek jelölték elismerésül erőfeszítéséért, amit a vallások és a népek között az összhang megteremtéséért és a világbéke előmozdításáért tett. Valóságos kincsként fogadták Vassula beszédét, amelyet a vallásközi párbeszédről, az imádság hatalmáról, a béke fenntartásának fontosságáról, a jócselekedeteknek hitünk bizonyításában való fontosságáról mondott. Mindenkit ámulatba ejtett és mélyen megindított a teremben.



Indepence-ben a szállodához közel eső iskolában tartotta Vassula ezen a körútján első imatalálkozóját április 5-én az Amerikai Egyesült Államokban. Bevezetőül beszámolt a Hittani Kongregációval folytatott párbeszéd jó eredményéről. Hálával emlékezett meg arról, hogy Isten nemhiába küldte őt családjával együtt Rómába. Beszélt a világszerte megalakuló Beth Myriam konyhákról, ahol a szegények az ebéd mellett egy kis szeretetet is kapnak. Mert mire jó a hit cselekedetek nélkül? – kérdezte. Rámutatott arra, hogy az ördögök is hisznek Istenben, csakhogy nem szeretik és nem szolgálják Őt. Beszélt arról, hogy az üzenetek tanításai egymásra épülnek, és hogy éppen ezért mennyire fontos az olvasást az első kötetnél kezdeni. Az imatalálkozón részt vett John Wattson atya és Richard atya, aki a találkozó után ugyanott szentmisét mutatott be. Jelen volt egy tizenhat éves fiú, akit tizenkét évvel korábban Vassula kérésére gyógyított meg az Úr április 6-án.



Kanadába érve Torontóban mínusz hét fokos hideg, de meleg baráti szeretet fogadta Vassulát. A repülőtérről egyenesen az imatalálkozóra sietett, ahol mintegy hétszázan várták. Vassula beszámolt a Beth Myriam konyhák és az üzenetek terjedéséről az egész világon. Beszélt arról, hogy a bűnbánat könnyei milyen közel visznek bennünket a Szentlélekhez. Hangsúlyozta a szüntelen bűnbánat fontosságát, mert nagyon könnyen esünk bűnbe, ezért nem szabad esendőségünkről megfeledkeznünk. Isten a legkisebb dolgot is szívesen fogadja, amit Neki felajánlunk. A találkozón részt vett Pierce Lacy püspök, aki Vassula szavain meghatódva mondott köszönetet neki a végén.

Április 8-án Sudburyban volt találkozó, amelyen kétszázötvenen vettek részt. Vassula beszélt a világban előforduló bajokról, ami hitehagyásunk következménye. Isten azért szól napjainkban hozzánk, mert új reményt akar adni szívünknek.

Lethbridgeben a ökumenikus Miracle TV csatornán, majd a Lifeline műsorban adott interjút április 10-én Vassula. Beszámolt az Istennel való bensőséges kapcsolat fontosságáról. Aznap este a Miracle TV csatorna épületében tartott imatalálkozót. Beszélt a kegyelem idejéről, amikor lépten-nyomon megtapasztalhatjuk a Szentlélek jelenlétét. A találkozó végén sokan személyesen köszönték meg Vassula szavait. Két pap is volt a hallgatóság soraiban, és sokan érkeztek távoli vidékekről.

Vassula interjúkkal kezdte meg napját Los Angelesben. Szeretettel hívták, hogy beszéljen a TV-ben.

Délután a meghirdetett imatalálkozón Ken Deasy atya mutatta be Vassulát és az üzeneteket. Vassula elmondta, hogy nyolcvanhét alkalommal tartott már imatalálkozót az Amerikai Egyesült Államokban, és több eredményt remélt. Az eredmény elmaradásának okát a jóléti országokban élő emberek életmódjában lehet keresni, mert igen kevesen akarnak lemondani kényelmükről mások megsegítése érdekében. Istennek azonban a mi beleegyezésünkre van szüksége ahhoz, hogy segítsen elszakadnunk anyagiasságunktól. A hallgatóságra igen mély benyomást gyakorolt Vassula őszinte átadottsága, amellyel Istenről beszélt.

Másnap öt órás repülőút után ért Newarkba, ahonnan azonnal tovább indult Cliftonba, a Jézus Szent Arcáról nevezett monostorba, ahol Louis Marie testvér és Bernard atya fogadta. A szentmisét követő reggeli alatt a baráti beszélgetés során Bernard atya meghívta Vassulát egy később megtartandó imatalálkozóra.

A nagy találkozón hatszázan vettek részt. A jelenlévők közül már sokan ismerték az üzenetet. Vassula beszámolt Jézussal való bensőséges kapcsolatáról. A találkozó után többen tanúsították, hogy látták Vassula arca helyett Jézus Szent Arcát megjelenni.

A repülőtéren Eugen Pappas, New Yorki archimandrita búcsúztatta Vassulát Amerika nevében.



Nem könnyű feladat leírni mindazt, ami Vassula utazásai alatt, küldetése során történik. A rendkívül sok fizikai és lelki megpróbáltatással járó utakat derűs hangulatban, és mindig a lelki szempontokat előtérbe helyezve teszi meg. És az Úr nemcsak engedelmes eszközét, Vassulát segíti útjai alatt kitartással, hanem kísérőit is. A rendkívüli feladathoz rendkívüli kegyelmeket ad.