|
1992. január 20. A svájci csoportnak: Ez a hosszú hallgatás részemről nem tartott volna eddig, ha szeretettel közeledtetek volna hozzám. Hogyan állíthatják, hogy szeretnek, amikor egyáltalán nincs köztük béke és szeretet? A bűn úgy emészti fel őket mint pusztító betegség. Magasztosságom nem járta át őket, és ragyogásom sem. Eljöttem, hogy könnyemmel öntözzem szárazságukat. Eljöttem, hogy megvigasztaljam őket, és mit kaptam viszonzásul? Városaik 1 konganak az ürességtől, és mára kőhalommá lettek. Olyanná lettek, mint aszályos földön a szárazság. Szavam eljutott fülükbe, mégsem hallották. Kegyelmem trónja közeledett hozzájuk, felajánlotta nekik békémet és magának a Bölcsességnek igaz tanítását, hogy szabaddá tegye őket, de nem fogadták sem hittel, sem szeretettel. Aki azt állítja, hogy a világosságban van, de gyűlöli testvérét, engem  gyűlöl:
volt üzenetemben kérésem lényege. Most csupán annyit mondok: Vizsgáljátok meg magatokat, mielőtt eljön az ítélet! Már csak igen kevés időtök van. Imádkozzatok, és kerüljetek minden gonoszságot! Ne ítéljétek el és ne ítéljétek meg egymást! Szívvel, lélekkel döntsetek mellettem! Legyetek éberek, mert a tisztulás ideje hamar utolér benneteket! Teljetek el szeretetem Lelkével, nehogy megfulladjatok bűneitekben!
1 a lelkek |
