1987. április 7. Úgy éreztem, mintha a lelki vezetés egész súlya rajtam lenne, és hogy egyedül vagyok Isten súlyosan rám nehezedő Szavával, és nem tudom, hogyan szabaduljak tőle. Nem tudom, mit csináljak? Teljesen tehetetlennek éreztem magam, és egyedül, egyedül a súlyos teher alatt.
Vassula, elhagylak-e valaha téged? Isten vagyok, támaszkodj rám, bízzál bennem! Ezt kellene tennem, de vannak olyan pillanatok, amikor képtelen vagyok rá. Nem tehetek róla. Felelősnek érzem magam.
Gyermekem, légy türelmes, bízzál bennem! Jöjj hozzám, megvigasztallak. Atyám, nincs arra szó, mennyire szeretlek. Éreztem, hogy mennyire meg akart vigasztalni.
Ma néhány dolgot el kell intéznem, de nem tudtam megállni, hogy ne írjak Istennek, így gyorsan megkértem Jézust: "Egy szót Uram, csak egy szót."
Szeretlek! "Egy szón" egy rövid mondatot vagy ilyesmit értettem.
|