|
1991. július 12. Uram? Én vagyok. Béke legyen veled! Szerezz nekem örömet és éreztesd velem, hogy füled nyitva áll számomra! Lélek, érezd jelenlétemet! Én vagyok van veled életed minden pillanatában! Vassula, mondd, boldog vagy, hogy ily módon lehetsz velem? Igen Uram, áldott légy! Légy gyönyörűségemre, és igyekezz ajkamra figyelni, amikor szólok hozzád, föléd hajolok és rád nézek. Ne tégy úgy, mintha nem lennék itt! Emeld hozzám fejedet virágom, és fogadd magadba világosságomat! Széppé foglak tenni, új erőt öntök virágod szárába. Békét, az én békémet adom neked. Engedd meg, hogy egy kicsivel tovább használjalak írótáblámnak, és azután... majd én, a te Szabadítód, leszakítalak és mindörökre átültetlek az én kertembe. Én, a te Megváltód, sok szívet fogok életre kelteni, hogy imádjanak engem. Szüntelenül imádkozz, beszélgess velem, gyakran áldj engem mindazért, amit adok neked! Mindig lesznek próbatételeid. Ez kedvesem, a te növekedésed érdekében történik. Szeretném növelni utánam való vágyakozásodat, rám való szomjadat, és ó... mit meg nem tennék lelkedért, hogy tökéletesítsem! Ha száz korbácsütést kellene veled elszenvedtetnem - ami szinte halálra adna téged - lelked tökéletesítése érdekében, habozás nélkül megtenném, hogy megmentselek. Uram, lehet, hogy ez egészen közel viszi a lelket ahhoz, hogy minden feladjon! Kételkedsz bölcsességemben? Nem, de lehet, hogy némely lélek nem képes ezt elfogadni. Én ismerem minden lélek képességét, ezért bízzál bennem! Emlékezz még valamire! Meg akarsz-e dicsőíteni engem? Igen. Ahhoz, hogy megdicsőíts, el kell viselned keresztre feszítésemet. Most még nagyobb szükségem van áldozatod vállaló lelkekre, mint valaha. Még gyakrabban imádkozz, és hajolj meg kéréseim előtt! Add át magad nekem, és kínáld fel nekem akaratodat, hogy véghez vihessem benned isteni műveimet! Viseld keresztemet, amikor fáradt vagyok, és vigasztald meg Szívemet, amely fáj a szeretet-hiány miatt. Abba mindig közel van hozzád. Légy gyönyörűségemre, és áldj engem! 
|
