1987. március 19.
(Elnémultam.) Azt akarom, hogy az légy. Kérdezlek, Vassula. Uram, hiszen tökéletesnek lenni szinte lehetetlen. Ahhoz képest, amilyen vagyok, nekem már az is valami, ha közeledem ahhoz, hogy jó legyek! Vassula, tanítani foglak, hogy tökéletes légy. Bizony mondom neked, hogy nem lehetetlen, de engedned kell, hogy átalakítsalak. Tökéletesen add át magad nekem, és olyanná formállak, amilyennek szeretnélek. Jézus, nem hiszem, hogy valaha is olyan lehetnék. Nehéz engem átformálni. Hasonló ez a szikla megmunkálásához.
Vassula, ó Vassula, nem bízol bennem? Isten vagyok, és még a sziklát is olyanná formázom, amilyenné akarom. Igen, Uram. Még egy további oka van: azért választottalak, mert gyenge vagy, és gyengeséged vonz engem. Gyermekem, jöjj és érezd Szívemet! Szívem szeretetre vágyik. Jöjj és értelmeddel érezd Szívemet! Vassula, készen vagy? Érezz engem! (Kővé meredtem.)
Nem, nem éreztelek. Elmondanád nekem problémádat? Most rosszabbul érzem magam.
Miért? Zavarban vagyok, és megalázottnak érzem magam. Vassula, miért? Ne szomoríts, mondd el problémádat! Zavarba jöttem amiatt, hogy meg kellett érintenem a Szívedet. Így éreztem magamat, mint egy leprás, aki egészséges embert akar megérinteni. Ki vagyok én, hogy Hozzád közelítsek?
Igen, Uram, de nézd meg, hogy mivel lettél eggyé? Szeretlek. Jöjj és hajolj ide most hozzám! Később: Vassula, érezd Szívemet! (Éreztem Szívét, amely igen meleg volt, és hevesen dobogott a vágytól, hogy szeressék.)
Nem kell zavarba jönnöd attól, hogy érzed Szívemet. Istened kéri tőled ezt. Engedd, hogy kedvem (Gyanakodni kezdtem, azt gondolva, hogy az ördög akar bűnre csábítani.) Én vagyok, az Úr Jézus Krisztus. Ne félj! (Még mindig óvatos voltam. Bár nem éreztem az ördögöt közelemben, még mindig gyanakodtam.) Ne félj! (Nem tudtam feloldódni. A "leprás érzés" visszatért. Nem mozdultam.) Tudod, hogy mennyire szeretlek? Igen, tudom Jézus. Miért utasítod hát vissza csókomat? Mert nem vagyok méltó arra, hogy Tőled csókot kapjak. Vassula, hiszen már mondtam neked, hogy semmit se utasíts vissza tőlem. És mit válaszoltál? Hogy semmit sem fogok visszautasítani. Akkor hát miért utasítod vissza csókomat? Vassula, sohase utasíts vissza engem! Ha kérek tőled valamit, az szeretetből van. Engedd meg, hogy megcsókoljalak, engedd, hogy megtegyem! Megengeded, hát? Jöjj hozzám, és érezd csókomat, egy égi csókot homlokodra. Készen vagy?
(Jézus megcsókolta homlokomat. A lelki extázis állapotába kerültem. Hogyan magyarázzam meg? A következő két napon kiüresedettnek, tiszta üvegnek, átlátszónak éreztem magam. Isten a lelki béke mindent betölt- érzését adta meg nekem! A belélegzett levegő tüdőmön keresztül betöltötte egész testemet. Így éreztem, hogy levegő vagyok.)
|