|
1990. január 19. Béke legyen veled! Elmélkedj jelenlétem misztériumán! Ó Vassula, a világban oly sok a kísértés, hogy a lelkek egyetlen pillanatig sem alhatnak. Szüntelen imádságban és éberségben kellene élniük! Ezeket a kísértéseket többnyire semmiségek okozzák. A Sátán oly ravaszul álcázza csapdáit, hogy a lelkek azonnal beleesnek, és nem is veszik észre, hogy beleestek. Ha azonban a lelkek rám hallgatnának, gyakrabban imádkoznának és gyakrabban éreznék jelenlétemet, és úgy beszélnének velem, mint társukkal, vagy úgy imádkoznának hozzám, mint Atyjukhoz, akkor jobban felismernék e csapdákat.  A szüntelen imádság elűzi az ördögöt, az ô lelküket viszont közelebb hozza hozzám. Jöjj leányom, dicsérj időnként, az megdicsőít, és örömet is szerez nekem. E szavakat mondd:
Dicsőség Istennek, a Magasságbelinek!Mondd e szavakat, ezzel dicsőítesz. Azután mondd ezt: Jézusom, áldott légyJöjj, e sorok tetszésemre vannak, mi ketten? Igen Uram. Mi ketten? Igen, Szűzanyám. Az én virágom vagy!
1990. január 21. Béke legyen veled! Utánam vágyakozz szüntelen! Vágyad engem megdicsőít, és téged, kicsim megtisztít. Lopózz be Szentséges Szívem mélyére, hadd rejtselek oda! Csak magamnak akarlak, túl féltékenyen szeretlek! Istened semmiséged ellenére is szeret téged. Annak ellenére is szeret, hogy képtelen vagy parancsolataimat követni és törvényemhez alkalmazkodni. Tökéletlenséged ellenére is felfoghatatlanul szeretlek! Azért szeretlek, mert követni akarsz, kis bárányom. Vállamra emellek, és velem jössz, bármerre megyek. 1 
1 Elborított Jézus szeretete. Szavakkal nem tudom leírni nagy szeretetét. |
