|
1988. december 21 Uram, valószínűleg elszomorít Téged, ha egyes emberek félreértik üzenetedben megnyilvánuló szeretetedet, és az érzelgős szeretettel tévesztik össze! 1 Uram? Én vagyok. Ebben a korszakban nem értékelik és nem értik meg szeretetemet. Te tudod, hogy mennyire szeretem gyermekeimet. 2 Felfoghatatlanul szeretem őket! A ti korszakotok bűnei azonban olyan súlyosak és olyan nagyok, hogy többé már nem ismernek fel engem, a ti Isteneteket! Vajon elfeledkeztek a váltságdíjról, amit értük fizettem? Megaláztak, megkínoztak, meggyötörtek, és önként szenvedtem el a legfájdalmasabb halált. Mindezt szeretetből. Hogy is ne ismételném önmagamat, milliószor elmondom mennyire szeretlek benneteket. Szeretetem mélységét és szeretetem nagyságát próbálom veletek megértetni, amikor magamat ismétlem, és addig ismétlem, amíg Szavaim be nem hatolnak szívetekbe! Még kínszenvedésemet is kész vagyok bőségesen megismételni. Ó teremtés, mennyi szenvedést okozol nekem! Irántad való szeretetem végtelen, éld át és értsd meg ezt a szeretetet  !
1 Hallottam néhány megjegyzést bizonyos emberektől. 2 Jézus ezt felém fordulva és szemembe nézve mondta. |
