|
1988. augusztus 18. (Felfelé, a kolostorhoz igyekezve megkértem az Urat, hogy segítsen annak a csoportnak, amellyel találkoztam, és amely félelemben él. Úgy érzik, hogy a gonosz lélek üldözi őket.) Uram? Én vagyok. Leányom, minden lelket meg lehet szabadítani, de csak akkor, ha ő maga is akarja, és megnyílik.  Minden egyes léleknek megadtam ezt a szabadságot, és akarata egyedül csak az övé. Ha egy lélek kemény, és nem nylik meg felém, hogyan jutok be szívébe? Én vagyok az Úr és az Isten, de mindenkinek megadtam a szabadságot és az akaratot. Ha hisztek és felajánljátok nekem akaratotokat, átadjátok magatokat nekem, betérek szívetekbe és meggyógyítalak benneteket. Erőszakkal nem térek be. Ajtótok előtt állok, várva hogy kinyissátok és behívjatok:
|
