BŰNÖTÖK OLYAN FEKETE, MINT A SZÉN Róma, 1988. augusztus 2. Jézus? Én vagyok. Én, az Úr, nagyon könyörületes vagyok, és irgalmam semmihez sem hasonlítható. Határtalan az én irgalmam. Teremtés! Bűnötök olyan fekete, mint a szén, és végtelen irgalmam nélkül már teljes pusztulásba vitt volna benneteket igazságosságom. Ajtótokban állok, és úgy fogok belépni, mint a tolvaj. Ügyeljetek jeleimre, készüljetek fel! Imádkozz Vassula, imádkozz azokért, akik még ellenállnak nekem! Imádkozz azokért, akik megbántanak engem, és akik sötétségbe borítják a világot, elítélve helyes úton haladó bárányaimat! Szabadítsd meg őket! Szabadítsd meg őket azzal, hogy hozzám hozod őket! Ó Vassula! Kis bárány, maradj közelemben, maradj köpenyem alá rejtve, a Szívembe rejtve! Én hozom a szabadítást. Engedd meg, hogy igénybe vegyelek! Róma, 1988. augusztus 3. A Vatikánba siettünk a pápai. audienciára. Az elsők között voltunk a sorban. Mindenki nagyon izgatott volt. A pápa velem szemben állt, és én ki nyújtottam a karomat, hogy elérjem. Megpróbáltam átadni neki az üzenetet, de amikor megérezte a papírt, ujjai elsiklottak az enyémek felett. Újra megpróbáltam, de ugyanaz történt, ujjai elsiklottak az enyémek felett. Azután továbbment, azt gondoltam, elhibáztam küldetésemet, amikor hirtelen egy lengyel pap, aki felettem ágaskodott, megszólította, és így a pápa visszalépett elém. Kihasználtam a lehetőséget, és becsúsztattam felül az övébe az üzenetet. 1 . Úgy éreztem, hogy még túlságosan lazán áll 2 , tehát újra odanyúltam és kis lökéssel helyreigazítottam. Ezalatt, kapcsolatom szinte teljesen megszűnt a világgal. Nem hallottam a tömeget, nem éreztem, hogy agyonnyomnak, sem a lengyel pap kezét karomon. Mintha valaki a pápa kíséretéből vezette volna kezemet. Kimerülten mentünk haza. A pápai fényképész pontosan abban a pillanatban készítette a felvételt, amikor a pápa övébe tettem az üzenetet, a képen vettem észre, hogy a lengyel pap keze a karomon volt. Találkoztunk a pápával. A küldetés egy részét teljesítettem. Róma, 1988. augusztus 4. (Az 1988. aug. 3-i nyilvános pápai audienciát követő napon egyfolytában Jézust láttam magam körül, mindig boldog mosollyal arcán.) Jézus? Én vagyok. Virágom, ne igyekezz megérteni útjaimat, légy egyszerű, és fogadj el mindent, ami tőlem jön. Én, az Úr vezettelek téged házamba, én vezettelek szeretett szolgámhoz, II. János Pálhoz. Drága lelkek, ti engedelmeskedtetek nekem, hittetek nekem, rám hagyatkoztatok. Örvendezz lélek! Mert én, a ti Istenetek is örvendezem! Az egyszerűség megigéz engem, az engedelmességtől felujjong Szívem, mert ez az a fegyver, amellyel küzdeni lehet az ördög ellen. Uram, helyes volt a pápa övébe tennem leveledet? Nekem engedelmeskedtél, váljék ez mások számára az engedelmesség példájává! Nem számít, milyen nehéznek tűnik számodra a feladat, bízz bennem és engedelmeskedj! Mindig segítek neked, amikor engedelmeskedsz és megteszed akaratomat. Ne akard megérteni, miért kértelek, hogy tedd meg ezt nekem! Ne feledd, hogy én, az Úr akarlak Nevemben egyesíteni benneteket, és hatalmamban áll, hogy minden vágyamat beteljesítsem. Engedd, hogy megérintselek gyermekem, és ily módon kérjem szolgálatodat! Engedd meg, hogy rajtad hagyjam fátylamat, és így mentselek meg téged a gonosztól, nehogy önteltté válja kegyelmek miatt, amelyekben részesítettelek. Én, az Úr szeretlek, sohasem hagylak el, még a legkritikusabb helyzetekbensem. A Szeretet fog neked sugallatokat adni. A Bölcsesség szereti az életet, a Bölcsesség a Szentség nevét viseli, és mindenki megkapja a bölcsességet, aki engedelmeskedik nekem. Mindez a tanítása Böcsességtől származik. Bízzál bennem, és hintsd el a Szentség magjait 3! Béke legyen veletek! Jöjj, emlékezz szent jelenlétemre, mosolyogj rám! < 1bár azt hiszem a pápa ezt nem hallotta 2 az üzenet 3 a Bölcsesség magjait