1988. február 19. Atyám? Én vagyok. Köszönöm, hogy ilyen sok lélekkel találkozhattam, köszönöm, hogy megnyitottad az utat, köszönöm, hogy vezetsz, segítsd meg őket, Istenem, hogy meghalljanak Téged és ezáltal meggyógyulhassanak. Vassula, támaszkodj rám, kezem a kezedben, folytassuk! Ó romlott nemzedék! Mennyire eltávolodtál tőlem! Odáig jutottál, hogy elhitted, nélkülem is tudsz járni. Odáig jutottál, hogy tiszteletreméltónak érzed magad. Megengedted a Sátánnak, hogy hiúságával tápláljon. Szavakkal nem lehet kifejezni romlottságodat, bűnös vagy és vak. Ne pihenj, légy éber, ne aludj, mert közel az idő , növekedj Lelkemben, bizalommal közeledj hozzám, és nyisd ki szívedet, hogy befogadhass engem ! Sokan imádkoztok, de imátok nem jut el hozzám. Tanuljatok úgy imádkozni, hogy érezzelek benneteket. Sok ima vész kárba a Földön; sohasem ér hozzám. A csupán ajakkal mondott imára gondolsz Uram? Igen, az ajkak imájára gondolok. Felkínáltam nektek Szavamat, hogy tanuljatok, és most felkínálom üzenetemet, hogy emlékeztesselek benneteket útjaimra. Jöjjetek és tanuljatok, gonoszságotok helyébe szeretetet adok. Fogadjátok el útjaimat, az erények útját! Hitetlen nemzedék, miért feledkeztetek meg isteni útjaimról? Térjetek vissza hozzám, Szabadítótokhoz! Én nem feledkeztem meg rólatok, és minden bűnötök ellenére is szeretlek benneteket. Szívem határtalanul szeret, és mindent megbocsát! |