|
1987. december- 11.  Virágom, soha ne kételkedj,
hogy én vagyok az, Jézus, a te Megváltód. Ne feledd, és tekints vissza oda, ahol megtaláltalak.
1
A nyomorúságban találtalak, ott, ahol még mindig olyan sok gyermekem él! Jöjj, Vassula, látod ezt a
feszületet?
(Jézus arra a feszületre gondolt, amelyik fából van, jeruzsálemi olajfából. Most ott volt közelemben a jegyzetfüzeten. Ez az, amelyet egész éjjel kezemben tartok.) Igen, Vassula, vedd most
kezedbe, emeld ajkamhoz; igen, emeld fel!
(Jézus olyan gyengéden csókolta meg, amikor isteni ajkához emeltem.) Te is megcsókolod? 2
Most emeld fel, megáldottam. Szeretlek benneteket, kedveseim. 
1 Gyors pillantás a múltra: 2 Megtettem. |
