KÜLÖNBEN MIND EGY SZÁLIG ELPUSZTULNAK 1987. november 28. Kicsim, tedd széppé kertemet, mert jelenlegi állapotában csak szárazságot látok benne. Szárazság uralkodik benne. Tikkasztó szél járja át, és kiszárítja azt a keveset is, ami megmaradt. Virágaimat öntözni kell, különben mind egy szálig elpusztulnak! Bimbóim nem érik meg a virágzást, elpusztul egyik a másik után. Ó bárcsak meghallanák! Istenem, miért olyan bonyolult dolog valamit elhatározni? Miért olyan nehéz erre az elhatározásra jutni? Miért kell hónapoknak, éveknek eltelnie? Valóban olyan bonyolult dolog lenne egymást szeretni és családként egyesülni? Nem ők maguk tanítanak-e minket arra, hogy szeressük egymást, és hogy tanuljunk meg áldozatot hozni és adni? Éveknek kell eltelnie az egyesülésig? Valóban különleges tanácskozásokra és találkozásokra van szükség ehhez? Miért nem képesek egyetlen, végleges találkozót tartani, egymásnak kezet nyújtani, és megadni Péternek azt az elsőséget, amelyet Te adtál neki egykor, hogy tetszésedre legyenek és mosolyra fakasszanak? Mennyire szeretem egyszerűségedet, gyermekem! Gyermekien gondolkozol. A gyerekek az én gyöngéim! Tudod, amikor gyerekek veszekednek, sohasem tart néhány percnél tovább veszekedésük, mert nincs bennük rosszakarat. Leányom, ezek azonban nem gyermekek, elvesztették egykori ártatlanságukat. Elvesztették egyszerűségüket, mert ártatlanságukat rosszakaratra, egyszerűségüket hiúságra, szentségüket istentelenségre, alázatukat képmutatásra cserélték fel. Látod, gyermekem, ez az oka annak, hogy újból eljövök és emlékeztetem őket arra, hogy én, Jézus, milyen vagyok. Mezítláb és alázatosan jövök, belépek saját házamba, odatérdelek szolgáim elé és megmosom lábukat. 1 Ne sírj Vassulám - mindez az egységért van. Engedd, hogy igénybe vegyelek. Ezúttal nem tagadhatják le, hogy én, Jézus vagyok az, mert ezt az eseményt már régen megjövendöltem. Elolvastattam veled egy részt abból, amit XXIII. János pápának sugalltam. De azután... Azután, Uram!? Azután megsúgtam neki, mekkora megpróbáltatásokat kell Egyházamnak elviselnie. Én, Jézus szeretlek benneteket. Maradj bennem, az én szeretetemben! Meg fogom osztani veled keresztemet 1 Jézus átvitt értelemben mondja ezt. |