1987. október 13. ![]() Az ajtóban voltam, jöjj, velem fogsz dolgozni. Időnként Jézus meg akar erősíteni abban, hogy helyesen ismertem fel Őt. Megjövendölöm neked azt, aminek be kell következnie, ami miatt mostantól kezdve mindazok, akik magukat bölcsnek nevezik, hinni fognak műveimben és követnek engem. ![]() ![]() ![]() Úr Jézus, képességeimhez mérten megkísérlem, azokkal a forrásokkal, amelyeket Te adtál nekem. Én tehetetlen vagyok, Te pedig mindenható. Segítenél nekem Jézus? Segíteni fogok. Ne feledkezz meg arról Vassula, hogy miképpen munkálkodom. ![]() ![]() ![]() Arra a látomásra gondolok, amelyet nekem adtál. A büntetésre, amitől féltem. Újra megmutatom neked, hogy nyomot hagyjon benned. Uram, újra? Segíts, hogy elkerüljük! Tudom, nem teszed ezt szívesen velünk, és nem telik benne örömöd. Mondd meg nekem, mit tegyek? Vassula, igaz. Nem találok örömöt benne, ha megbüntetlek benneteket. Azt kívánom, hogy teremtésem térjen vissza a szeretethez! Igen, erőteljes engesztelést kell nyújtani. Engeszteljetek ti, akik képesek vagytok másokért engesztelni! Teremtésemnek pedig meg kell változnia. Leányom, teremtésemnek meg kell ismernie lelki műveimet, és hinnie kell bennük. Teremtésemnek el kell fogadnia engem, mint Mindenhatót. Papi lelkeimnek meg kell érteniük, hogy mennyire tévednek, ha tagadják mai műveimet. De hiszen sokan vannak, akik elfogadják! Vannak olyanok is, akik nem hiszik, és hozzájuk beszélek. Azokhoz is beszélek, akik Testemet darabokra tépték. Higgy nekem leányom, igazságosságom kelyhe megtelt, mert felszabdalták Testemet. Tovább nem kímélem őket. ![]() ![]() Uram, legyen meg a Te akaratod! |