2001. augusztus 20.

Vassula tudd, hogy én, Jahve szeretlek téged. Soha ne kételkedj jelenlétemben! ÉN VAGYOK van veled, és gyönyörűségét találja benned. Haladj! Kapni fogsz tőlem. Ebben a pusztaságban senki által ne engedd meggyőzni magad arról, hogy nem vagyok naponta veled! Imádj, és dicsőítsd Nevemet!

Boldog, aki magasztalja kimondhatatlan szépségemet, és rám szomjazik, mert tökéletes kertemmé lesz. És én benne fogok lakozni.

Leányom, állj ellen a gonosz támadásainak, ne végy tudomást róluk! Nevem mindenütt rád van nyomtatva, és önmagában már ez is felbőszíti őt. Igen, ő embereket használ fel, és örül, ha papok azok, akik rágalmat szórnak rád. A gonosz azonban halált hoz a bűnösre.

Bár a gonosz tajtékzik, mint a veszett eb, te, Vassulám, tedd az ellenkezőjét! Gyakorold a jót, keresd a békét, kövesd a szeretetet, ültess igazságosságot és erényt a bűn helyébe! Légy az én illatos tömjénem! Ne feledkezz meg arról, hogy kitől származol! Tanításomat hirdetve meg fogod tapasztalni, hogy arra választottalak, légy az én mennyországom, mely fényes csillagokkal van telehintve. Ki vagy jelölve arra, hogy hozz hozzám más mennyországokat is, amelyekben megalapíthatom országomat.

Ó Vassula, a válság ideje most bontakozik ki a Föld felett! A Föld azt fogja learatni, amit elvetett. Az ördög kiönti rád okádékát, nemzedék. Rád önti minden megvetését, amit veled szemben mindig érzett. Kezedet sorra bemocskolta a gonoszság, a csalás, az igazságtalanság és a hitvány bűnök minden fajtája. De a kevélység, az önzés, a konokság, az istentelenség és minden rossznak tetőfoka, a végtelen sok rossz tetőfoka eloszlik, mint a füst és többé nem fog látszani, én fogom eloszlatni.
Csak várj és látni fogod!

Jahve a Nevem!