2000. február 12.
Jahve, én Királyom, de Atyám is, Te palotádból öntöztél engem, míg kiszáradt földemnek meg nem lett mindene, mit mennyországod csak nyújthat. Te a szeleket teszed követeiddé és a tüzes lángokat szolgáiddá, hogy hirdessék minden népnek dicsőségedet és Neved nagyságát. Igen! És én továbbra is költeményekbe gyűjtöm csodáidat egytől egyig, mert elköteleztem magam Neked...
Béke, gyermekem! 1A Szent Bölcsességtől származik mindaz, amit adtam neked. Ily módon munkálkodtam mindig prófétáimmal. Én szóltam, és ők hittek. Szüntelenül az én világosságomban fürödnek és az én akaratomban élnek. Ismerve emberi törékenységüket, szemem úgy őrködik választottaim felett, miként az anya gyermeke felett, hogy visszatartsam őket világias hajlamaiktól. Majd nagy jóakaratomban, de gyönyörűséggel is, különös kegyeket adok nekik, hogy felkészítsem őket feladatukra, ami általában meghaladja emberi képességeiket. Szárnyam alatt oltalmazom Őket, és megadom nekik védelmemet. (A 2000. február 12-i üzenet folytatása) E napokban Fiammal és Szentlelkemmel együtt szállunk le mint három tanú. Lélek vagyok 4 és így küldöm az Igazság Szentlelkét 5, hogy legyen veletek mindenkor, és vezessen el benneteket a teljes igazságra. 6 Gondolj irgalmamra és imádj engem! Az Ige, 7velem volt, és öröktől fogva létezett. Ő, aki a legközelebb áll hozzám, tett mellettem tanúságot, és Ő ismertetett meg engem veletek. Az én Igém úgy tesz tanúságot a Földön, miként én és a Szentlélek. Az én Fiam, Jézus Krisztus, aki saját Vére árán vásárolta meg Egyházát, saját Vérével tesz tanúságot. 8 A Szentlélek, aki elvezet benneteket a teljes igazságra, vízzel tesz tanúságot. 9 Mi hárman teszünk tanúságot mindenben, és mi hárman egységben vagyunk, minthogy egyedül mi vagyunk az egyetlen Isten 10, egy az akaratunk, egy a hatalmunk és egy az uralmunk. Mindhármunknak egyaránt tulajdonítható a hatalom, a szent bölcsesség és a végtelen jóság. A szeretet indít engem arra, nemzedék, hogy megadjam egyesek számára a prófétaság lelkét, ők pedig véghezvigyék, amit én parancsolok nekik. Mézzel és olajjal táplálom őket, hogy hirdessék Nevem nagyságát. 11 Hogy megtartsam őket az igazság alapjain és az értelmes gondolkodásban, sokszor megdorgálom, rendreutasítom és tanítom őket, hogy kenetté váljanak azok számára, akiket visszahozok házamba. Szent bölcsességgel tanítom őket. A bölcsesség pedig teljes egészében a törvény teljesítésén alapszik. Prófétáimat arra tanítottam, hogy szemléljenek engem szentségemben. Megengedem és lehetőséget adok nekik arra, hogy közeledjenek nemességemhez, örvendezzenek közvetlen jelenlétemben és megízleljék édességemet. Az egyetlen teológia, és határozottan hozzáteszem, hogy az egyetlen igaz teológia az, ha engem, a ti Isteneteket szemlélitek, ami egyúttal előre megízlelteti veletek az örök boldogságot. Ez az igaz és a szent teológia. Senki sem úgy készül fel a prófétálásra, hogy tanult teológusként teleírja papírjait saját teológiájával. Prófétává csak az lesz, akit én magam kenek fel szeretetem kenetével, jó helyet készítve számára a Szívemben és elrejtve őt benne, hogy átvegye a Szívemben rejlő, belső, isteni és rendkívüli sugallatokat, hogy majd tűzként tudja hirdetni népemnek. Ó Vassula, hányszor hallottam a Földről a gúnyolódó nevetés és a gőg, a neheztelés és a süketség hangját, amikor az én Nevemben helyreutasítottad őket! Igen, a bűnösök visszautasítják a feddést, mindenféle mentséget találnak arra, hogy azt tegyék, amit ők akarnak. Kimondhatatlan módon nyilatkozom meg prófétáim előtt, igen, ameddig még itt vannak a Földön, és ők tudatában vannak ennek a kegyelemnek. Felékesítem őket saját magammal, felékesítem őket ruhátlanságukban, önmagammal díszítem fel őket, és ők tudják ezt. Tudatában vannak isteni jelenlétemnek a szemlélődés alatt. MERÍTS SZÍVEMBŐL ISTENI SUGALLATOKAT! (A 2000. február 12-i üzenet folytatása) Felkentelek, hogy merítsd ki Szívemből az isteni sugallatokat minden baj esetére, és add tovább népem számára kenetként, a kiszáradt földnek pedig frissítő reggeli harmatként. A kegyelem által megtanítottalak arra is, miként tolmácsold kívánságaimat. Ezen az isteni kinyilatkoztatáson keresztül, de már a korábbiakban is mondottam, hogy magam oktatom választottaimat, lelki vezetőjük leszek, hogy megmutassam nekik az utat, amelyen járniuk kell. Kinyilvánítom jóakaratomat, hogy segítséget nyújtsak azoknak, akiket szeretek, ők pedig örömükben Dávid zsoltárait énekeljék szárnyam árnyékában.
Jóságoddal koronázod azokat, akiket szeretsz,
a kegyelmek bősége borítja fejüket. Túlcsordul a kelyhed, amikor szétosztod, Neveddel teszed halhatatlanná őket, az erények brokátjába öltözteted lelküket, hogy szépségük láttán szerelemre gyulladjon irántuk királyi Szíved. Igen, mondd meg e közömbös nemzedéknek, hogy itt az Isten! Az én műveim magasztosak. Áldottak, akik felismerték ebben az üzenetben az én hangomat! Helyesen cselekszenek, akik gyönyörűségüket lelik benne és rajta tartják tekintetüket, mert az én irgalmas kezemből való művek tele vannak dicsőséggel és fenséggel. Emlékeztetem népemet, hogy a prófécia élő, mert az én hatalmamból származik, én rendelkezem vele. Mire való tehát ez a gőg a nemzetek részéről? Nem hallottátok, hogy én magam adok nekik elismerést közvetlen beavatkozásommal? Igen, valóban! A Szívemhez szorítom őket, miként anya a gyermekét. Ily módon tartom prófétáimat közel a Szívemhez. De jaj! Jaj annak, aki ki meri nyújtani karját, hogy megérintse őket az én felhatalmazásom nélkül! TOVÁBBRA IS TÁMASZTOK PRÓFÉTÁKAT (A 2000. február 12-ki üzenet folytatása) Légy boldog, Vassiliki, mert megengedtem, hogy ki-be járj mennyei udvaromban, és ezt szabadon teheted! Örvendezzen lelked az én irgalmasságomban! Az Egyház felemésztődik nagy hitehagyásában, ebben a megjövendölt, de titokban tartott hitehagyásban. Vajon nekem is hallgatnom kellene? Nem fogok hallgatni, ahogyan az ördög akarja! Továbbra is támasztok prófétákat, hogy tudtul adják és leleplezzék a hitehagyást, és lámpásként világítsanak ott, ahol sötétség honol. Arra tanítom őket, hogy legyenek önzetlenek, örvendeztessenek meg azzal, hogy nagylelkűen válaszolnak felszólításomra, amíg gondolataikban és a szemlélődés idején szerető karomban tartom őket. Szájukat imádattal, lelküket pedig örömmel töltöm el. Miként az ember ereiben szakadatlanul és csendesen folyik a vér, úgy tanított téged, Vassula, az én Szentlelkem az Ő nyugodt módján bölcsességgel, hogy megmentsen téged és másokat. És ha időnként figyelmeztettelek is, az lelki fejlődésed és saját haladásod érdekében történt. Öröktől fogva előre láttam ezt a hitehagyást az Egyházban, de éppen úgy láttam megmentő tervemet is benned, akihez egykor leszállok trónusomról, hogy szeretetem isteni költeményével megszólítsalak és végtelen irgalmamban felfedjem előtted és rajtad keresztül mások előtt is szeretetteljes beavatkozásomat. Szükséget szenvedtél, nemzedék, és én eljöttem, hogy betöltsem hiányodat, de te nem vagy boldog, mert amióta csak szólok hozzád, zokon veszed tanításomat. Eljöttem, hogy kigyógyítsalak hitehagyásodból, és a bűnbánó szívek meghallgattak engem. Eljöttem, hogy életre keltsem halottaidat, és ők megismerjenek engem Szentlelkem által mint Atyjukat, mert az isteni tudást csak Őáltala lehet elnyerni és felfedni azok előtt, akiket mi választottunk ki, hiszen maga a Szentlélek az ő tanácsadójuk és nevelőjük. Mert nem emberi tudás révén, hanem a Szentlélek által kapták 12 értelmükbe a kegyelmet, hogy lássák a Háromságos Istent és beszéljenek Vele. Az emberi okoskodás semmilyen ügyes érvelése sem képes elhitetni velük, hogy nem találkoztak velem. Mintha csak azt akarnák bebizonyítani nekik, hogy "ruhátlanok", miközben jól tudják, hogy fel vannak öltözve. Én magam ékesítettem fel őket magammal. Csakhogy az ördög a legjobbat vette elő megbízottjaim közül az Egyházban, hogy tanbeli tévedéssel vádoljon téged. Pedig a Szentlélek által hozzád intézett ismételt sugallataim világossá tehették volna előttük, és megérthették volna, hogy az ördög teszi próbára őket. A Sátán ugyanis irigyli azokat az adományokat, amelyeket e haldokló nemzedék megmentésére ajándékozok. Irigyel téged, akit én választottam, és akin még meg sem száradt a harmat, ami mennyei udvaromban hullott rád, ahol felnőttél, s ahonnan értékes adományként küldtelek ki minden nemzetnek. Irigységében haragra gyulladva megesküdött, hogy rád önti mérgét és tönkretesz téged, hogy utálatosnak, csúfnak, veszedelmesnek és undorítónak tűnjél. A te Boldogságos Édesanyád azonban segítségedre sietett és betakart palástjával. Felemeltelek a kegyelem által, hogy hívj, amikor akarsz. Ez oly egyedüli és királyi adomány, amit ritkán adok meg választottaimnak. 13 A Sátán irigységében arra ingerelt sokakat, hogy tegyenek nevetségessé téged, és a maga oldalára csábította őket. A sok jó gyümölcs ellenére, melyeket összegyűjtöttem, hogy felkínáljam nekik, továbbra is próbára tesznek engem, lázadó módon megvetik gyümölcseimet és tanácsomat 14, és éppoly bűnösek és hűtlenek, mint őseik fiai, és kihívnak engem magas rangjukkal. Vannak azonban, akik elhitték, hogy én szóltam, de a Sátán közömbössé tette még őket is. Csodáimmal kapcsolatban olyan nemtörődömségre indította őket, ami idővel lelohasztotta bennük a csodáim iránti érdeklődést, pedig a csoda életadó forrás, ami az örök életre vezetheti őket. Bizonyára hallottad a magvetőről szóló példabeszédet, mely szerint, ha valaki meghallgatja Isten országának igéjét, de meg nem szívleli, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek 15. Ezek az emberek erőtlenül, megdöbbenten és értetlenül fogadják a kinyilatkoztatásokat. Azután vannak, akik örömujjongással hallgatják küldöttemen keresztül hangom visszhangját, nagy örömmel üdvözlik prófétámat, majd megrohamozzák a többi várost és elmondják, hogy éppen az ország igéjét hallották nyíltan és hatalommal hirdetni. Csakhogy hamar lelohad lelkesedésük, mert szavam köves talajra hullik szívükben, és nem ver bennük gyökeret. Amikor igém miatt az első üldözés éri őket, vagy valami csekély baj támad útjukon, nem tudnak kitartani. Nem, ők nem azok, akik szilárdak maradnak, amikor az emberek gyalázzák őket és mindenféle rosszat és rágalmat szórnak rájuk az én Nevem miatt, mert nem szilárd az alapjuk. Ők lesznek az elsők, akik elbuknak. Nem értették meg, hanem visszautasították a legfelsőbb uralmat… és az én békeköveteim 17keservesen sírnak az ő kiszáradt szívük miatt. A Sátán minden erejét összeszedve kiöntötte haragját, hogy tönkretegye az emberiségnek nyújtott adományomat. 16 Földműveseket küldött, hogy szántsák fel hátadat, Vassulám, és húzzanak rajta barázdákat, hogy megtörjenek téged. De az én jobb kezem szilánkokra zúzta jármukat. 1 Jahve szól 2 Úgy látszott, hogy Isten örült, amikor az "Ó"-t kimondta. 3 Zsolt 65,5 4 vö. Jn 4,24 5 vö. Jn 14,16 6 Az 1Kor 15,45-ben Szent Pál is beszél Krisztusról mint "életadó Lélekről". Bibliai értelemben a "lélek" szó nem annyira Isten természetét fejezi ki, mint életadó tevékenységét. Isten lélek, és Ő adja a Lelket. 7 Jézus Krisztus 8 Az Ő áldozata révén nyertünk örök életet. 9 Jn 16,12-13. versében Jézus így szól: "Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok rá elég erősek. Amikor azonban eljön Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra." Isten él és eleven. Továbbra is szüntelenül kinyilvánítja magát a Szentlélek által. 10 a lényeg egységében 11 A méz az égi mannát, Isten Szavát, az olaj Isten Nevét jelenti (vö. Én 1,3). 12 a próféták 13 Urunk már kezdetben megmondta, hogy bármikor szólíthatom, és Ő mindig fog válaszolni. És valóban így is tett azóta, valahányszor megszólítottam. 14 hogy gyümölcseikről ismerhetik fel prófétáimat 15 vö. Mt 13,18-19 16 Isten ezt rám vonatkoztatja. 17 a próféták |