Tavasz az Egyházban

Vassula elmondja, hogy Laurentin atya és O'Carroll atya
átnyújtották őróla írt könyveiket a pápának,
majd a jelenések könyvét magyarázza
- 1995 -

Isten hozta Önöket Lausanne-ban! Augusztusban vagyunk. Lehetséges, hogy időközben már Görögországba, Patmos szigetére érek, oda, ahol Szent János a Jelenések könyvét írta.

Ez a fénykép, amelyet önöknek mutatok, júniusban készült. A Szentatyát látják, amikor Laurentin atya éppen átnyújtja neki “Kicsoda Vassula?” című könyvét. A Szentatya megkérdezte: -- Mit gondol ön róla? -- Jó munkát végez, de nagyon rágalmazzák -- válaszolta Laurentin atya. -- Az ő védelmére írtam ezt a könyvet.

Laurentin atya és O'Carroll atya együtt vettek részt egy konferencián (majd később megmutatom a fényképeket), amelyet a Fülöp-szigetiek rendeztek a két Szent Szívvel, a két Szent Szív szövetségével kapcsolatban. Egyik reggel maga a Szentatya nyitotta meg ezt a konferenciát Rómában. Mivel nem voltak sokan, I,aurentin és O'Carroll atya odamentek hozzá könyveikkel, de egyikük sem tudott arról, hogy a másik is elhozta könyvét. Úgy vélem, hogy a Szentatya azt hihette, hogy ezt előre megbeszélték, pedig csak annak köszönhető, hogy együtt voltak Rómában, ahogy a felvételen látható. Más fényképeket is mutatok, ahol együtt láthatók. Ez itt Laurentin atya a könyvével, amit meg is mutatok, a címe “Kicsoda Vassula?” Ezt adta a Szentatyának. Itt pedig O'Carroll atya könyvét láthatjuk, amelyet ő is aznap adott át. Remélem, Önök is jól látják. Ez itt O'Carroll atya, amint átadja könyvét a Szentatyának. A Szentatya rátekint és megkérdezi: -- Ismeri őt? -- Ismerem. -- És mondja, kérem, házasságban él? -- Igen, férjnél van. -Görögkeleti vallású? (Hogy miért kérdezte ezt a Szentatya, nem tudom, hiszen olvasta az üzenetet. De megkérdezte, hogy görögkeleti vagyok-e.) Majd a Szentatya O'Carroll atyához fordulva megkérdezte: -- Voltak-e már Vassula ügyében a Hittani Kongregációnál? -- Nem voltunk -- Miért nem keresik fel a Hittani Kongregációt, hogy beszéljenek velük és átadjanak nekik egy jelentést a történtekről?

Ezt meg fogjuk tenni. O'Carroll atya már sok tanúbizonyságot összegyűjtött, és remélem, hogy a következő hónapban még ebben az évben, vagy januárban átadja jelentését. Remélem. Amint látják, itt vannak mindhárman ezen a fényképen: a Szentatya, Laurentin atya és O'Carroll atya. O'Carroll atya beszél éppen a Szentatyával és Laurentin atya mosolyogva hallgatja.

Most pedig felolvasom az 1995. január 19-i üzenetet, ami nemsokára könyvben is megjelenik. (VIII. kötet 169. és 170. o.):

“Béke legyen veled! Ne félj! Melletted vagyok. Ebben az évben újból megkapod Isten Szavát. Nemzedéked nem értékeli eléggé Szavamat. {Úgy hangzott, mintha panasz lenne, de szigorú is volt egyben. Mintha Urunk azt mondta volna: “Mit tudsz erre válaszolni? }

Közületek egyesek elkobozzák még Szavamat is, mások viszont alig várják, hogy elítélhessék mindazt, amit én mondok, és amit ők nem értenek. Gonoszságukban gonoszul gondolkodnak, és az elsők között vannak, amikor rombolásra kerül sor. Ünnepélyesen mondom nektek: Ma mindenkinek felajánlom a kegyelmet, de ahogy a magvetőről szóló példabeszédeimben hallottátok, ők az útszélre került magok. Igen, ők hallják Szavamat, de jön az ördög, és elviszi, amit hallottak, nehogy higgyenek és megtérjenek. Miután a Sátán kísértéseinek zsákmányává lettek, a kárhozat útjára kerülnek.

Kegyelmem rajtad van nemzedék, de már nem sokáig. Papi lelkeim közül sokan ahelyett, hogy felélesztenék a szeretet lángját, amit ingyen kínálok fel nektek ezeken az üzeneteken keresztül, és ahelyett, hogy hagynák, hogy szeretetem kiáradjon és lángra gyújtson minden szívet, éppen az ellenkezőjét teszik. Az irgalom a ti reménységetek ma, de ti megelégedtek azzal, hogy olyan “tudománnyal” töltsétek meg lelketeket, ami egyáltalában nem tudomány, és visszautasítjátok irgalmamat, amit ma adok nektek. Jeleket és csodákat adok nektek. Szentlelkem hatalmával adom nektek e csodás jelenségeket. Feltámasztom a gyengét, hogy dicsőségemet tanúsítsa, és arra emlékeztessen titeket, hogy háromszorosan Szent vagyok! De szívetekben semmi nincs, ami a békére hasonlítana, mert visszautasítottátok Szentlelkemet, aki a békét megvalósítja.

Az éjszaka már szinte itt van, és te még olyan messze vagy a megtéréstől, nemzedék! Hamarosan, és ez a te “hamarosanod”, amikor saját véredben fogsz ázni, én mint bíró emlékeztetni foglak arra a vérre, amivel akkor szennyezted be kezedet, amikor sokaknak megtiltottad, hagy Szavam emlékeztetőjén keresztül kapják meg kegyelmeimet. Olyanok vagytok, mint a rómaiak. Tövissel koronáztok nap mint nap. Ti is azt mondjátok majd, amit Pilátus? “Ártatlan vagyok ettől a vértől!” És megmossátok illatosított vízben kezeteket? Ti nem akarjátok elfogadni a halál ellenszerét, nem akarjátok elismerni Szavamat, amit Szentlelkem által adok napjaitokban, és könnyelműen bántok Szavammal. Emberek, hová lett hitetek? Ti hallván hallotok, de meg nem értetek, látván láttok, de nem veszitek észre dicsőséges és végtelen irgalmamat, amit most rátok árasztok!

Hálátlan nemzedék, mítosszá változtattad Szentlelkemről adott tanúságtételemet! Mítosszá változtattad misztériumaimat, és pásztorbotod a hamisság jogarává vált. Kihez hasonlítsalak így teljes mezítelenségedben? Káinhoz? A fáraóhoz? A farizeusokhoz? Vagy Júdáshoz? Meglepődsz, amikor szemed láttára edzem kardomat {az Úr Szavát jelenti}, hűtlen nemzedék? Nem tudtad, hogy jelentősége van a kard viselésének? Nem hallottad, hogy én nem csak a béke, de az igazságosság harcosa is vagyok? {Jel 19,11: “Akkor a megnyílt mennyekben egy fehér lovat pillantottam meg. Lovasa a Hűséges és az Igaz, igazságosan ítél és harcol.”} Nem olvastad, hogy én vagyok a Hűséges és az Igaz, az Amen, a becsületes bíró, akit “Isten Igéjének” hívnak? {Jel 19,13: “Neve: Isten Igéje.”}

Amint látják, ez a rész, amit most felolvasok, a Jelenések könyve 19. fejezetének magyarázata. Jegyezzék meg, és nagyon kérem Önöket, olvassák a Bibliát! A Jelenések könyve 19. fejezetét. Ha olvassák ezt az üzenetet és a Bibliát, meg fogják érteni azokat a részeket, amelyeket az Úr magyaráz. Azért adja nekünk ezt az üzenetet, amelyben a Jelenések könyvét magyarázza, mert ez most aktuális. Komoly oka van annak, hogy az Úr maga tanít minket. Ahogy engem tanított, úgy Önöket is fogja tanítani. És igyekeznünk kell, hogy jobban megértsük a Bibliát, az Ő Szavát, mert nem a szomszédba, az iskolába vagy a boltba megyünk, hogy a Bibliát tanuljuk, hanem maga az Úr száll le közénk, hagy tanítson. Azért ad útmutatást, hogy olvassuk a Bibliát, és jobban megértsük, de nyitott szívvel, békében és harmóniában, nem pedig félelemmel, mint egyesek. Ha elmondok ezer szót, és ők azok között találnak egyet, ami a tisztulásra vagy a büntetésre vonatkozik, akkor azt az egyet megragadják, a többi ezret a szemétbe dobják, ami pedig a Krisztussal való bensőséges kapcsolatról vagy a szeretetre szomjazásról szól. Ezt nagyon sajnálom. Ezek az emberek nagyon távol vannak Istentől, távol az üzenettől és végül semmit sem értettek meg. A katasztrófákat keresik, félelemmel töltik meg szívüket. Mindez a gonosz lélektől való, mert még nem tisztultak meg eléggé, még sok minden maradt lelkük mélyén, amitől meg kell tisztulniuk. Nem kell félni, a félelem nem az Úrtól van.

Zárójelben fűzöm hozzá, mert hallottam, hogy egyesek rávetik magukat a katasztrófákra, és másról nem is beszélnek. Még az is megesik, hogy bizonyos események időpontját kérdezik tőlem. Rosszul érzem magam az ilyen emberek között, mert hiszen én sohasem beszélek dátumokról, az üzenetek többsége pedig az Istennel való kapcsolatról és a szeretetről, az Ő szavának magyarázatáról szól. És amikor azt mondja, hogy magatokra vonjátok a büntetést, ha meg nem változtok, akkor mindig hozzáteszi, hogy a két Szív fog győzedelmeskedni, és eljön az új Ég és az új Föld. De mit tesznek az emberek? Szemétbe dobják a lényeget. És mit tartanak meg, csak a büntetést és a tüzet. És összevissza futkosnak, mint a fejetlen csirkék. Ezzel sok bajt okoznak, ártanak az üzenetnek és lejáratják. Biztos vagyok benne, hogy az Úr nem örül ennek. Nem örül, mert ezek az emberek semmit sem értettek meg. Félreértették az üzenetet, mert hiszen az nem kelt félelmet. Sohasem mondtam olyasmit, ami félelmet kelthetett volna bennük. (Kissé elveszítettem a fonalat, de folytatom az üzenetet.)

“Közületek egyesek kisajátítják még Szavamat is, mások viszont alig várják, hogy elítélhessék mindazt, amit én mondok, és amit ők nem értenek. Gonoszságukban gonoszul gondolkodnak, és az elsők között vannak, amikor rombolásra kerül sor.”

(Igen, ez már volt, folytatom.)

“Nem olvastad, hogy én vagyok a Hűséges és az Igaz, az Amen, a becsületes Bíró, akit Isten Igéjének hívnak? (Je1 19,13: “Neve: Isten Igéje.”} De hallottad, hogy korszakod, a vadállat püspöksége kardot ránt ellenem és szentjeim ellen.”

Itt szeretném Önöknek elmondani, hogy súlya van minden szónak, amit Isten kimond. Valami el van rejtve ebben a kifejezésben. Isten a “vadállat püspöksége” kifejezést használja, és megértettem, hogy az a második vadállatot, vagyis a hamis prófétát jelenti. A Jelenések könyve 13. fejezetében szerepel az első vadállat, ez pedig a második, aki utánozza az elsőt. Ebben a részben a püspökség jelentése: a második vadállat, a hamis próféta. Ezt a magyarázatot lábjegyzetben hozzáfűztem az üzenethez, ha helyesen olvassák és megjegyzik, majd elmélkednek rajta, könnyen megérthetik. Ha úgy olvasták az üzenetet, ahogy kell a Biblia értelmében.

“ ... a vadállat püspöksége kardot ránt ellenem és szentjeim ellen.”

(Más szavakkal ez a teljes lázadás és az az utálatosság, amiről Dániel beszél. {Jel 19,19.})

“Ajtótok előtt áll földi uralmam ...”

Olyan idő tehát ez a mostani, ami reményt kelt, mert Isten országa szép lesz, az új Ég és az új Föld.

“Ajtótok előtt áll földi uralmam, de ti nem akarjátok, ahogy Szavamat sem akarjátok hallani ... Gonosz szívetek nem ügyel figyelmeztetéseimre, mert visszautasítottátok alázatos pásztorotok botját és a hazugság pásztorbotját akartátok. Amikor halljátok a szájamból származó Szót, nem indul meg szívetek ...”

Amikor Jézus azt mondja itt, hogy “Halljátok a szájamból származó Szót”, ez azért nagyon fontos, mert nemcsak azt mondja egyszerűen, hogy halljátok a Szót, hanem a szájamból származó Szót, mert a Jelenések könyve 19. fejezetében így van leírva: Isten Igéje, akinek szájából éles kard tör elő. A kard az Úr szava a Jelenések könyvében.

“ ... és nem gondoltatok arra, hogy másokat figyelmeztessetek. Látjátok a közeledő kardot.”

Jelenések könyve 19, ahogy mondtam, ami a szájából származik. Más szóval: látjátok a közeledő kardot, vagyis látjátok, amint én magam jövök, hogy átadjam nektek szavamat. Tehát:

“Látjátok a közeledő kardot, de nem figyeltek rá…”

Vagyis nem hallgatunk szavára, amikor ma szól hozzánk. Nem szabad elfelejteni, hogy Isten továbbra is szól hozzánk, annak ellenére, hogy egyes papok szerint Isten nem szól többet hozzánk, mert amit mondott, az benne van a Bibliában. Akik ilyesmit mondanak, nem értették meg Isten szavát, tehát a Bibliát, és az ellenkezőjét hirdetik. Ez tévedés, mert Jézus megmondta, hogy elküldi a Szentlelkét, hogy továbbra is a teljes igazságot adja nekünk, és hogy kiegészítse az igazságot. A karizmákról sem szabad megfeledkeznünk, amiket a Szentlélek küld. Az Egyház története során Isten mindenkor szólt hozzánk. És szólt a Szent Szűz is, ahogy tudjuk Bernadette-hez is szólt, és voltak más magán-kinyilatkoztatások is. Tehát folytatódik, mert Isten akkor szól, amikor szükség van rá. Tévednek azok, akik azt mondják, hogy a bibliai kinyilatkoztatás után nem volt más kinyilatkoztatás.

“ ... Látjátok a közeledő kardot, de nem figyeltek rá ... Tiltakoztok ellene, és másokat is arra biztattok, hogy ugyanezt tegyék: »Mindez képtelenség, ne ügyeljetek rá, csak hisztéria! Ne figyeljetek erre az esztelen sokaságra! Ne hallgassatok az “Igaz élet Istenben” üzenetre! Ez csak az ördög találmánya«. Ezt mondjátok azért, hogy gyengítsétek hangomat, »gonoszságnak és hazugságnak« akarjátok feltüntetni azt, ami Istentől való és szent.”

Ezzel azonban nagyon súlyos bűnt követnénk el, a Szentlelket káromolnánk. Mert ha azt állítjuk, hogy a gonosztól való az, amit a Szentlélek mond, ez hasonló ahhoz a bibliai történethez, amikor Jézus valakit meggyógyított, és utána azzal vádolták, hogy az ördög segítségével tette. Jézus azonban kijelentette, hogy Ő a Szentlélek segítségével gyógyított, és jaj annak, aki káromolja a Szentlelket.

Ezért nagyon kockázatos és ezért nem szabad a Szentlélek üzeneteiről azt mondani, hogy a gonosz lélektől valók, mert ezzel a Szentlelket káromoljuk.

Szent Simeonnak, az új teológusnak a történetét is szeretném elmondani, aki egyszer figyelmeztette szerzetes társait, és azok ezért ellene fordultak és azt mondták róla, vigyázzatok, a gonosz lélek beszél általa és nem a Szentlélek. Akkor Szent Simeon emlékeztette őket arra, amit Jézus mondott a Szentlélek káromlásáról.

“ ... Vérontásban lesz részed, nemzedék.”

És ez emlékeztet a napjainkban történő katasztrófákra, háborúkra, mert a Föld gonoszsága vonzza a gonoszt, ahogy a Szent Szűz mondta { VIII. könyv I71, 172 és 173. o.:}

„ Minden árokra, minden dombra, minden tóra és minden hegyre le fog sújtani kardom. Vérontásban lesz részed bűnöd miatt, és meg fogsz halni. De ha még ma lemondasz bűnödről, szívből megbánod és megígéred, hogy szeretetben, egységben és békében fogsz élni, életben maradsz, és többé nem rovom fel vétkedet. Jöjj vissza hozzám, nemzedék! Miért várod olyan vágyódva, hogy meghalj bűneidben? Jöjj vissza hozzám! Mondj le bűneidről, és élni fogsz! Nem olvastad? Én vagyok az Amen, a hűséges és igaz tanú, Isten teremtésének kútfeje, az igazságosság igaz harcosa. { Vö. Jel 3,14; 19,11} Hogyan lehetséges, hogy te, aki nap mint nap prédikálod Szavamat, nem ismered fel az időket és a jeleket? Neked mondom, aki kitartóan hirdeted, hogy nem Én vagyok ennek az üzenetnek a Szerzője: emberi mérték szerint ítélsz, és dicsőségedet saját dicsőségedben keresed... Vigyázz, és óvd meg nyelvedet az ítélettől! Én vagyok az egyedüli bíró, és te valóban az én kezemben vagy ... Lelkemmel megerősítettem a gyengét, {megértettem, hogy Krisztus rólam beszél} hogy rajta keresztül minden nemzet dicsérje és hirdesse Nevemet, és a gyenge ember erőre kapjon.

Megparancsoltam, hogy légy Szavam visszhangja, könyvtekercs, amelyet el kell olvasni. És miután meghallották és megették {Isten Szavát}, örömükben lesz bátorságuk arra, hogy meggyónjanak és bűnbánatot tartsanak. Így szóltam szentjeim gyülekezetében {a mennyben Jézus összehívta szentjeit, hogy kijelentse előttük elhatározását}: Senkit sem fogok megfosztani világosságomtól. Senkinek sem kell bebörtönözve maradnia a sötétségben. Atyámat végtelen szomorúság emészti, és már ajtótok előtt van a büntetés, amit e hitetlen és hitehagyott nemzedék számára fenntartott.

Abba a káoszba, amelyben éltek, el fogom küldeni Edényemet, aki testében hordozott engem, hogy újból hordozza Szavamat, hogy úgy érkezzek sivatagukba, mint hajnali harmatcsepp. El fogom küldeni hozzájuk Édesanyámat, hogy apránként rávezesse őket utaimra, és javulásra késztesse azokat, akik megbántanak engem.

Íme, én magam is le fogok szállni ebbe a sivatagba, hogy életre keltsem a holtat. Ingyen fogják kapni a tanítást és a bölcsességet. Szívünkkel a kezünkben jövünk majd, és felkínáljuk nekik, és mint két gyertyatartó, egymás mellett állva fogunk rájuk ragyogni. Nem késlekedem tervem végrehajtásával, és mindannyian meg fogják kapni az irgalom idejét.

Ezért fogok ezekben a végső időkben tanítványokat támasztani, hogy felépítsem, ami romokban hever. Elküldöm őket, hogy Nevemben tegyenek tanúságot. Elküldöm őket oda, ahol a bokrok olyan gyümölcsöt teremnek, amelyek soha meg nem érnek, és ahol megvetik az igaz tanítás ösvényét. Elküldöm drága lelkeimet {akiket kiválasztott, hogy tanúságot tegyenek és prófétáljanak} e föld gyomrába, ahová a bűn úgy bevette magát, mint kígyó a fészkébe, hogy kiirtsák és gyökerestül kitépjék a gonoszságot. Őket küldöm, hogy gyökerestül megsemmisítsék a vadállat tervét. Különleges küldetésükben meg fogom adni nekik az erőt, és siker fogja koronázni cselekedeteiket. Szentlelkem segítségével félelmetes gonosz lelkekkel fognak szembeszállni. Bátorságukban és állhatatosságukban nem fognak törődni az őket érő megkövezéssel. Szentlelkem lesz vezetőjük és társuk, okossággal vezetve őket vállalkozásaikban.

Késedelem nélkül be fogom váltani ígéretemet, és el fogom küldeni Szentlelkemet a mennyből, hogy velük munkálkodjék és tanítsa meg őket mindarra, amit én már megadtam nekik. Meg fogom nyitni szájukat, megtöltöm Szavammal, és nyelvük olyan lesz, mint a kard. Gondosan meg fogom őrizni drága lelkeimet ellenségeimtől: azokban a napokban az elnyomóktól {a hitehagyóktól, a vadállat követőitől}. Meg fogom óvni őket a számukra állított kelepcéktől, és a nekik szánt halálos, kemény kőtől. Mindenható kezem nem fog szűkölködni a megmentésükre szánt eszközökben. Gonoszsága ellenére engedékeny leszek e nemzedékhez. Ezt mondtam gyülekezetem előtt a mennyben.”

Majd Isten elmondja tervét, amikor összehívja szentjeit, és közli irgalma idejének tervét. Ezt mondja el (173.o.):

“Bár szájuk által beszéltem és prófétáltam, a lélekben gazdagok nemcsak elnyomnak engem, hanem Szentlelkem műveit is káromolják. Mondom neked, eljönnek a napok, amikor ti is eljuttok odáig, hogy elismerjétek Szavam igazságát!

Leányom, bár sokan egyesítik ellened erejüket, veled vagyok, és Édesanyád is veled

van. Ne fáradj el! Maradj bennem, hogy a mű, amelyet adtam neked, mindenkire és mindenre ráragyogjon! Imádkozz az egységért és Egyházam újjáéledéséért! Legyetek egyek nevemben!”

Ezt az összejövetelt szerettem volna egy felolvasással befejezni, amit vehetnek elmélkedésnek is. Nagyon hasonlít az üzenethez, az üzenet lényegéhez, amit az egész világon hirdetek, az Atyával és Jézussal való bensőséges kapcsolatról. Ez az üzenet alapja, a gyökere, mert az üzenet a szereteten alapszik. Az Atya megparancsolta, hogy tegyek tanúságot szerető Arcmásáról, és én ezt teszem. A többi témát csak gyorsan felvázolom, mert inkább több időt szentelek a Krisztussal való bensőséges kapcsolatra, ami nagyon fontos, és ugyanúgy az Atyával való kapcsolatra is.

Ha valakinek megvan ez a könyv, amelyet 1995-ben adtak ki, elolvashatja a 161-162. oldalon, amit felolvasok. A görögkeleti Egyház egyik szerzetese írta. Hogy ki ez a szerzetes? Számomra úgy tűnik, hogy Szent Simeon, az új teológus is lehetne, kicsit hasonlít a stílusuk, de nem ő az, mert akkor ráírták volna a nevét. Arról szól ez a rész, hogy meg kell ismerni Jézust.

“Minden embernek saját magának kell felfedeznie Jézus titkait. Még ha meg is tanuljuk másoktól, hogy kicsoda Jézus, és ha másoknak ez a küldetése, hogy erre megtanítsanak minket, mi csak a bensőséges személyes élmény által tudhatjuk meg, hogy kicsoda Jézus. Valóban, sok lélekkel kapcsolatban megkérdezhetjük, akik mindazt hiszik, amit hinni kell, igaz és jámbor életet élnek, hogy vajon ismerik-e a Megváltót, hogy olyan bensőséges módon ismerik-e, ahogy legjobb barátjukat ismerik, ahogy ismeri egymást egy férfi és egy nő, akik szeretik egymást, úgy ismerik-e, mint aki közelebb van hozzánk, mint mi magunk.

A Megváltóról szerzett ismeret, ami egyébként igaz lehet, sokszor megakadályozza az Úr személyes és mély megismerését, választófalként állhat Jézus és mi közénk. Vajon igazán ismerlek Téged, Uram? Vagy csak azt tudom, amit olvastam Rólad, amit hallottam Rólad?

Jézus nem akarja, hogy a lélek megmaradjon a pillanatnyi élménynél, ami véges. Natanael látta Jézust, és hitt. De Jézus azt mondta neki: Még nagyobb dolgokat fogsz látni. A látomás örömének nem szabad megtörnie a lendületet, a folytonosságot kell inkább segítenie, hogy megtorpanás nélkül folytassuk Jézus keresését. Keressetek és találtok! Ha találtatok, tovább fogtok keresni. Ez az Isten után való szomjúság. És minél többet találtok, annál inkább kerestek. Jézust az idők végezetéig kell keresnünk. Ha rátalálunk Jézusra, az nem lankasztja Jézus-keresésünket, amíg el nem jutunk a végső (utolsó) látásig (látomásig). Mihelyt kezdünk Jézushoz közeledni és felfedezzük Őt, ha átéljük, mit jelent Jézussal lenni, akkor kezdünk csak egyre inkább szomjazni Jézusra. Olyan ez, mintha egyre többet akarnátok Jézusból, és minél inkább rátalálunk, annál inkább szomjazzuk. A Bibliában is meg van írva ez: Aki belőlem iszik, mindig szomjazni fog engem.”