Tavasz az Egyházban

Vassula Lausanne-ban francia nyelven beszámol utazásairól
és magyarázza a keresztről szóló üzenetet 1999 júliusában

Jó napot kívánok! Éppen átutazóban vagyok Svájcban, és ezért elmondanám önöknek, hogy mi történt az utóbbi időkben, az 1999-es évben január elseje óta. Kiválasztottam egy üzenetet is, amit nemrég kaptam, ebből fogok felolvasni és megmagyarázni egy részt. Ez az üzenet a keresztről szól, a kereszt fontosságáról és jelentőségéről.

Tehát januárban Afrikában jártam. Itt szeretném megemlíteni, amit már önök is észrevettek, hogy az Úr kezd visszatartani attól, hogy ismételten azokba az országokba menjek, ahol már voltam, például az Egyesült Államokba, Németországba, Hollandiába, a Fülöp-szigetekre és így tovább. És miért teszi ezt? Mert nagyon nagy a Föld. Az üzenetek kezdetén megmondta, hogy minden ország meg fogja hallani az üzenetet. Most így adja meg a lehetőséget arra, hogy más országokba menjek, és így mások is megismerjék az üzenetet. Egy év alatt azonban nem juthatok el mindenhová. Azt is észrevettem, hogy eleinte Európába küldött az Úr, majd az Egyesült Államokba, egy keveset Brazíliába és Dél Amerika más országaiba. Most azonban egészen új helyekre küld, mint például Romániába. Vissza kell térnem Indiába is, bár már voltam ott, de igen nagy kiterjedésű az ország, ezért több alkalommal is meg kell látogatnom. Most kezdem meg afrikai útjaimat is, egyik országból a másikba utazva. Először az angol majd a francia nyelvterületen.

Januárban jártam ott, de csak három államban voltam, Kenyában, Zambiában és Lesothóban. Más államokat is meg kell látogatnom. Meghívást kaptam jövő évre Kenyába, Zambiába és Lesothóba. Az említett három országon kívül más államokban is fogok tanúságot tenni. Talán két alkalommal is el kell utaznom Afrikába.

Ezen kívül Izland-szigetére utazom, oda hívtak meg, és októberben még el szeretnék jutni messze északra a lappok földjére is: Ott élnek a rénszarvasok, amelyek a Télapó szánkóját húzzák. Örülök, hogy nem télen kell odamennem, amikor nagyon sok a hó, bár lehet, hogy októberben is lesz már hó. Meghívtak, de nem is tudom, miképpen jutottam ehhez a meghíváshoz. Egy évvel ezelőtt a svéd “Igaz élet Istenben” Társulattal volt megbeszélésem, mert voltak kérdéseik. Ott történt, ahogy vissza tudok emlékezni rá, hogy vendéglátómmal beszélgetve említettem meg egyszer, hogy Lappföldre is el kell még jutnom. Erre csodálkozva nézett rám, mondván, hogy ott nincsenek is emberek. Mintha azt feleltem volna erre, hogy bizonyosan él ott legalább egy ember, aki miatt oda kell mennem. Már nem emlékszem pontosan minden szóra, talán Jézus akarta, hogy e szavakat mondjam, de végül nem jártam Északon. 1999 első felében svéd vendéglátóm keresett fel Rómában, és elmondta, hogy valóban van egy ember Lappföldön, aki görögkeleti és szeretne meghívni engem. Telefon hívást kapott tőle, amiből kiderült, hogy hallott az üzenetekről és örülne, ha meglátogatnám őket. Svéd ismerősöm ezt akkoriban megtelefonálta nekem, majd személyesen is elmondta a történetet, amikor Rómába jött. Én már alig emlékeztem az egészre, és nem is értettem a dolgot, hiszen Svédországba nem szándékoztam egyelőre menni, azt meg el sem tudtam képzelni, hogyan juthatnék el a lappokhoz, északra, a rénszarvasok és az igluk földjére. Végül megértettem, hogy hiszen az Úr az, aki ily módon odaküld engem, nem én tervezem meg útjaimat, én csak egyszerűen elfogadom akaratát, és közben azon veszem észre magam, hogy már utazom is.

Tehát októberben ez a programom. Ez is egy újabb meghívás, mely miatt nem jutok el Európába és az Egyesült Államokba és más országokba, ahol már jártam, mert ahogy az Úr egyik üzenetében megmondta: ők már sokat kaptak utazásaim során, most már csak olvasniuk kell az üzenetet, “téged pedig más országokba küldelek. A távoli északon még sohasem hallották tanúságtételedet.”

Kenyában, Zambiában és Lesothóban nagyon jól sikerültek az imatalálkozók. Hihetetlen élményeink voltak, mert az Úr olyan embereket hozott utamba, mint például azt a farmert, akivel sokat tudtunk beszélni az “Igaz élet Istenben” üzenetekről.

Februárban Thaiföldön, és most első alkalommal Új Zélandon is voltam. Thaiföldön másodízben jártam, amiről elmondhatom, hogy csodálatos volt, mert a püspök nyitott volt az üzenet befogadására, ő maga vállalta a tolmácsolást is, és ezért minden nagyon jól sikerült. Két találkozót is tartottam ott, mert sok volt az újonnan érkezett érdeklődő. Ezután utaztam Új Zélandra, ahol szintén jól sikerültek az összejövetelek. Elutazásunk után ugyan egyesek negatív véleményt nyilvánítottak, és voltak akik kételkedést mutattak az üzenettel kapcsolatban, de a püspök rendelkezésükre bocsátott olyan tanúságtételeket, amelyekben az emberek arról vallanak, miként változott meg életük az üzenetek hatására, és ez meggyőzte őket.

Márciusban Brazíliában voltam több olyan városban, ahol még nem jártam, és mindig sokan jöttek meghallgatni tanúságtételemet.

Áprilisban Svájcba utaztam Luigi Accogli püspök úrral együtt, aki Bangladesben volt apostoli nuncius abban az időben, amikor én is ott laktam. Különös dolog, hogy az üzenetek kezdete után nem találkoztam vele. Három vagy négy esztendőt töltött ott, de csak messziről láttam őt, fekete reverendában, lila övvel, de nem tudtam, kicsoda. Ő fogadta a pápát is, amikor Bangladesbe látogatott, ő készítette elő fogadását. Vannak fényképek a pápáról, amelyek bangladesi látogatása alatt készültek. A Gondviselés azonban úgy akarta, hogy ott ne találkozzak Accogli püspökkel, pedig szívesen megmutattam volna neki az üzenetet. Meg is kértem egy ismerős papot, hogy mutasson be neki, de kitért a kérés elől. Pedig azt gondolom, hogy hitt volna az üzeneteknek, ha megtudom akkor mutatni, mert mély lelki életet él, meg tudja ítélni a jelenségeket. Ő is Pió atya lelki gyermeke, és Pió atya gyermekei tudnak élni a megkülönböztetés adományával. De hát úgy kellett lennie, hogy Rómában ismerkedjek meg Monsignore Accoglival. Két vagy három éve történt, hogy ott imatalálkozót tartottam, amelyen ő is részt vett. Utána felkeresett a társaságában lévő nővérrel, bemutatkozott és elmondta, hogy ő Bangladesben volt nuncius. Azóta időnként, de nem túl gyakran, küldött egy-egy faxot nekem, most viszont, hogy Rómába kerültem, ő is eszembe jutott, és felhívtam telefonon. Arra gondolt, hogy átutazóban vagyok. Megkérdezte, meddig maradok, amire nem tudtam mást válaszolni, csak azt, hogy egyenlőre itt maradok. Csak ezután értette meg, hogy Rómában élek, és erre meglepetésében felkiáltott, hogy ez a legszebb ajándék, amit 1998-ban kapott. Azóta néha találkoztunk egy-egy rövid kávézásra. Majd amikor meghallotta, hogy Libanonba készülök, elhatározta, hogy velem tart. Nagyon szereti a Keletet. Élt Damaszkuszban is néhány évig, ismeri Myrna Nazourt (akinek lakásában egy ikon könnyezett). Mindig kapcsolatban állt a Kelettel, ezért szívesen ellátogatott újból Libanonba. Előbb azonban Lausanne-ben voltunk, Svájcban.

Májusban Romániában jártam, Isabelle Gay társaságában. Rendkívüli program volt számomra, mert ott ugyan nem tettem tanúságot, de jelen lehettem a Szentatya és II.Teoctist pátriárka találkozásán. Ahogy önök is tudják, a Szentatya meglátogatta a pátriárkát. Ennek lehettem tanúja, és azt hiszem, hogy Jézus akarata volt, hogy én is ott legyek és lássak egy beteljesült próféciát, amit 1994-ben kaptam, hogy a Kelet házából egy nagylelkű kéz meg fogja hívni testvérét, akiről megértettem, hogy a Kelet testvére vagyis a Szentatya, hogy látogasson el földjére, egyék asztaláról {Romániában). És ami ott történt, az kiegészítette ezt a jövendölést, és én igazán boldog voltam, mert egészen közelről láthattam, hogy mi történt a Szentatya és a pátriárka találkozóján. Minthogy én a patriarchatus vendége voltam, belépőm volt minden eseményre, amelyen a diplomaták és a küldöttek részt vettek. A valóságban és teljesen közelről láthattam mindent. Hálát adok Jézusnak, aki oda küldött, hogy lássak egy beteljesedett üzenetet, a jövendölés egy részét.

És júniusban azután három hétig Görögországban voltam. Sok üzenetet kaptam ott. Nem jelentett pihenőt az az idő, nem a tengerparton töltöttem barátaimmal. Az azzal járt volna, hogy el kell válnom egy időre Jézustól, pedig azért mentem oda, hogy leírjam üzeneteit.

Júliusban Oroszországba voltam hivatalos. Háromszor tettem tanúságot, két alkalommal imatalálkozón, harmadszor pedig az Orosz Rádióban. Nagyon jól sikerült minden, mert ahogy önök is tudják, ha megtért hívő az újságíró vagy a tolmács, akkor minden jól megy, ugyanis csak fontos dolgokat kérdeznek, én pedig az üzenetek által felelhetek. Új kapcsolatot is találtunk Nyikolaj személyében, aki egy harminc év kövüli fiatalember. Ő lesz az “Igaz élet Istenben” üzenet képviselője. Már megjelent orosz fordításban az első kötet, ingyen osztották szét. Ahogy önök is tudják, ott igen nagy a szegénység. Ezért ingyen adták az első kötetet, a második készen áll a nyomtatásra, és Nyikoláj maris hozzákezd a harmadik kötet fordításához. Nagyon gyorsan dolgozik. Mély benyomást tett rám egy asszony, aki eljött megmutatni kis könyvét, illetve brossuráját, ami nem a teljes üzenetet tartalmazza, hanem csak az Oroszországról szóló jövendöléseket, és még néhány üzenetet. Régebben adták ki. Láttam a kis könyvet, ami már darabjaira esett szét, mert évek óta egyre csak azt olvasta. Ez nagy lelki szomjúságra vall, és ezért nagyon örülök az új kiadásnak. Hihetetlen a lelkiek utáni szomjúság Oroszországban. Láttam, hogy az a hölgy is mennyire szerette Jézus üzeneteit. Addig olvasta, amíg szétesett a könyve.

Ezek után Japánba készülök. Sokat kell imádkozni a japán népért és a japán misszióért! Hogy miért? Quennouvelle atya telefonált nekem, aki a Marthe Robin lelkigyakorlatos ház vezetője és sok sok éve misszionárius ott... Azt kérdezte, ki tudom-e találni, hogy ki hívott meg engem Japánba. Természetesen nem tudtam kitalálni, mire elmondta, hogy a buddhista szerzetesek érdeklődnek Krisztus és a Szent Szűz üzenete iránt! Nem értettem, hogyan lehetséges ez, de az atya szerint nagyon érdekli őket az üzenet, szeretik az üzenetet, és azért hívnak meg, hogy beszéljek Hirosima emlékünnepén. Az atombomba augusztus 6-án robbant fel Hirosima felett, és azóta a szerzetesek minden évben megemlékeznek erről. Összejövetelükön tanúságtételek hangzanak el arról a napról, és sokat imádkoznak. Ez számukra egy nagyon fontos esemény, amelyre Teréz anyát is meghívták egyszer, hagy tegyen tanúságot, és azt is hallottam, hogy a Szentatya is volt ott, de ezt nem tudom biztosan, utána kell nézni, hogy igaz-e. A buddhista szerzetesek ismerik az “Igaz élet Istenben” üzenetet, és annyira tetszik nekik, hogy meghívtak engem, amit elfogadtam, és most Japánba készülök; hogy augusztus 6-án beszéljek Hirosima buddhista templomában. Egy olyan üzenetet választottam, amelyik a kiengesztelődésről, a békéről, a szeretetről, az Istenhez való visszatérésről, a szeretethez való visszatérésről szól. A többit Istenre bízom. Ott lesz a japán televízió is, meg fognak keresni, mert interjút fogok adni a televízióban, amit eddig nem akartak megengedni. De ha megengedték volna, akkor is kb. 20 millió frankot kellett volna fizetni egy tíz perces műsorért, és egy évvel előtte le kellett volna foglalni a műsorban. Ebből láthatjuk, miképpen rendez el Isten mindent, méghozzá ingyen, és a buddhista templomot is megnyitják előttünk, hogy Jézusról és a Szűzanyáról beszéljek. Quennouvelle atya azóta ismét telefonált, és megkérdezte, hogy beszélnék-e Fukkuoko városában is (sajnos lehet, hogy nem tudom jól a nevét), amely két óra távolságra van Hirosimától vonattal. Ott mintegy ötvenen vannak, akik felfedezték a könyvet, közülük harmincan ateisták. Nagyon tetszett nekik tanúságtételem és meg akarnak hallgatni. El fogok tehát menni oda és tanúságot fogok tenni. Tokióban is előkészített mindent egy professzor, egy jezsuita atya, aki a Sophia Egyetemen tanít. Beszélt a püspökkel, aki hozzájárult ahhoz, hogy tanúságot tegyek Tokióban. Zárójelben mondom, hogy beszédem alatt jelen lesz Hirosima püspöke, és lehet, hogy találkozni fogok Osaka püspökével is. Ez lesz a program Japánban.

Azután Bangladesbe utazom, egy ugrásnyira, oda, ahol mindez elkezdődött, hogy ott is tanúságot tegyek. Egy-kétezer hallgatóra számítanak, akik részint keresztények, részint mohamedánok lesznek.

Szeptemberben Rhodos szigetére megyek, ahol a görögkeleti templomban fogok tanúságot tenni. Egy görögkeleti pap szervezi a találkozót; amelyen egy katolikus pap is részt fog venni. Ökumenikus találkozó lesz. Az Úr nagy léptekkel halad.!

Október 16-án Franciaországba megyek, egy napra.. Azután, ahogy önök már értesültek róla, Svédországba utazom. Idősebbik fiam esküvője lesz ott, tehát kettős feladatom lesz, tanúságot teszek a lappoknál és megünnepeljük fiam esküvőjét.

November hónapban az Egyesült Államokban, Pittsburghben leszek egy háromnapos konferencián, és ahol mások is tartanak előadásokat. Ugyanabban a hónapban, az lesz a legsűrűbb hónap, több mint két hétig leszek az Andokban. Lehet, hogy három hétig is. Nagy tervünk van, sok várost szeretnénk meglátogatni. Átfésüljük az Andokat.

Decemberben végül Venezuela és Kolumbia következik. Kolumbiába Venezuelába a püspök hívott meg, és elkísér egy ünnepségre, amit abban az időben tartanak a Guadelupei Szent Szűz tiszteletére. Ragaszkodik ahhoz, hogy ott legyek és tanúságot tegyek. Azt mondja, hogy ötvenezren lesznek a hivők. Íme, ennyi az egész.

Ezt az esztendőt méltó módon ünnepléssel fejezzük be. A következő évben is le van kötve minden hónap, csak még be kell osztani az időmet. Sok országban kell beszélnem, de ehhez még jöhetnek újak is, akik kérik, hogy tegyek náluk is tanúságot. A következő év programja is nagyon sűrű.

Egy ideje az üzenetek is gyakoribbak lettek. Többször szólít az Úr, de mutatkozik egy új szakasz, amiről már egyeseknek beszámoltam, az üzenetek ugyanis kezdenek személyesebbé válni. Az Úr szóvá teszi például, mennyire örül, hogy ezt meg ezt megtettem, tehát személyesebbek lettek az írások, de időnként üzeneteket is ad, mint például a kereszt fontosságáról, az Ő keresztjéről. És arról, hogy mi a kereszt jelentősége. Tehát erről szeretnék most beszélni önöknek, és utána angolul fogom mindezt megismételni azoknak, akik angolul szeretik hallani az üzeneteket. Barátunk már el is készítette a fordítást. Néhány szót szeretnék csak közben megmagyarázni, amelyeknek ugyanaz az alakja, de más a jelentése az angol és a francia nyelvben.

Az üzenet dátuma 1998. november 11.

(A mi Urunk, a mi Jegyesünk, az emberiség Szerelmese újból leszállt trónjáról, hogy teljesebb ismeretet adjon nekem a kereszt értékéről, és ezt mondja):

“Jöjj készségesen, mint minden időben, amikor ölelésembe hívlak!”

(Ezután rövid szünet következett, majd nagyon komoly hangon így szólt:)

“Engem megölelni annyit jelent, mint keresztemet átölelni...”

(Angol nyelven ez a kifejezés azt jelenti, hogy két karunkba zárjuk a keresztet. {Vassula mutatja az ölelő mozdulatot} A francia szónak több jelentése van; ezért nem világos; hogy a kereszt megcsókolását jelenti-e vagy annak átölelését, tehát azt a mozdulatot, amikor két karunkkal átölelve magunkhoz szorítjuk. Az angol kifejezés az utóbbit jelenti. Nem azt akarja mondani tehát, hagy csókold meg a keresztet, hanem hogy két karoddal öleld át és teljes erőddel szorítsd magadhoz! Tehát a francia kifejezést hallva erre gondoljanak!

Így szólt:

“Engem megölelni annyit jelent, mint keresztemet átölelni... És most hadd leheljem beléd isteni Szavaimat: Mondottam neked, hogy amikor engem átölelsz, akkor keresztemet öleled át, és ebben az ölelésben világosságomba merítkezel.

Az út, és újból mondom, az egyetlen út, ami elvezet téged ahhoz, hogy velem az isteni szeretetben egyesülj, az, amikor önként és szeretettel átöleled keresztemet, amely jól tudod, hordozza annak szenvedéseit, de örömeit is, és téged elvezet a Kálváriára © , ahol lelked fel lesz magasztalva. Az én édes ölelésemben örömet lelsz, de legnagyobb örömed mind között az lesz, amikor ráébredsz, hogy kínszenvedésem mása, a legfőbb Áldozat része, az én részem lettél: a szeretet újabb áldozata, újabb élő feszület, újabb rabszolga, akit eladnak az egész világért.

És az én ölelésemben lelked erőt és olyan erényeket merít belőlem, melyek hozzám hasonlóvá tesznek téged. Lelkem szerelmeseként szíved dicsérő himnuszokat fog zengeni, melyek eljutnak a magasságokig és az Amen füléig, és így dicsőítést kap a te Háromságos Istened...

Ki fogja fel teljesen napjaitokban keresztem rendkívüli értékét? Igen kevesen. Ezért jövök el rajtad keresztül, hogy a szenvedés által tanítsam a világot. A lelkek után való szomjúságomban és nagy fájdalmamban, mert látom, amint az örök tűzbe hullanak, mindenkit felszólítok ebben a világban a megtérésre, és felszólítok arra, hogy készüljön fel itt a Földön országom dicsőséges uralmára,amelyben az én isteni akaratom lesz mindennapi életetek lényege és a homlokotokon lévő jel. Belekiáltok lelketek éjszakájába, időnként betekintek szívetek ablakán, és e szavakat szeretném hallani tőletek: »Jöjj, szeretett Megváltóm, jöjj és nyisd fel éjszakám szemét, fordítsd szívemet a Te jóságod felé, és szakítsd el a bűntől! Jöjj, és nyisd meg az erények kapuját számomra, hogy beléphessek és tisztelettel leborulhassak háromságos dicsőséged előtt! Lelkem Kedvese, dicsőséges Szavaddal adj újból életet lelkemnek!« És én így válaszolok neked: »Nevem dicsőségére sohasem foglak elhagyni én, aki fenségben a Föld és a menny fölé magasodom, és életet adok neked.« Adj megnyugvást most nekem, Vassula, bízd rám magad! Pihentess készséggel a szívedben, szenteld nekem idődet! Szeresd azt, akit nem szeretnek, és kövesd útmutatásomat! Én, Jézus, megáldalak téged és mondom neked: benned van az én mennyországom! Holnap folytatom üzenetemet.”

(Ez a rész nem szorul magyarázatra, azért folytatom a felolvasást.)

(A következő napon Jézus újból eljött és diktálásra szólított, ezért szívem örömmel üdvözölte Őt e szavakkal:)

Túláradó szeretetedben, irgalom Ura, isteni gyengédségedben jöjj hozzám! Megjelölt rabszolgád rendelkezésedre áll.

“Az a megtiszteltetés ért téged, hogy meg lettél jelölve, rád írtam, hogy hozzám tartozol, hogy az én birtokom vagy... Ezek a jelek nemesek és felbecsülhetetlen az értékük. Azok előtt fedem fel, akik előtt én akarom, a testi szemmel nem láthatók, de a kegyelem által a lélek szemével igen.”

(Ehhez a következő magyarázatot fűzöm: Ahogy Urunk mondja, a lélek csak a kegyelem által válik képessé arra; hogy a “lélek szemével” meglásson olyan dolgokat, amelyek nem külsőek, és a testi szemmel nem láthatóak. Még kínszenvedése jegyeit is megadhatja a léleknek, megjelölheti vele a lelket (belső jelekkel) és a lélek, aki azt elszenvedi, azáltal a legfőbb Áldozat másává válik.)

“Én azért jöttem a világba, hogy szolgáljak, és nem azért, hogy nekem szolgáljanak. Isten létemre kiüresítettem magam, hogy magamra vegyem a rabszolga állapotát. Ahogy Atyám engem, akaratommal megegyezően, ajándékul adott nektek a ti megváltásotokért (Jézus akarata egy volt Atyja akaratával), én a ti időtökben az én céljaim megvalósítására hívom választottaimat, és üdvözítő tervemhez emelem, a magam másává alakítom őket. Jóval teremtésük előtt kiválasztottam őket azzal a szándékkal, hogy az én igaz képmásaimmá és tervemnek, a szeretet tervének munkatársaivá tegyem őket. Abban a megtiszteltetésben részesülnek, hogy megjelölöm őket ugyanazokkal a jelekkel, amelyekkel én lettem megjelölve, hogy egészen az enyémek legyenek és hogy megmutassam a világnak, hogy ők valóban az enyémek, és az én ivadékaim... Ezért, ha ők üldözést szenvednek, ha leköpik és megfenyegetik őket, ha félreértik, megrágalmazzák és támadjak őket, tudd, hogy tőlem jönnek. Csontok ők az én csontjaimból, testek az én Testemből. Ezekre a nemes lelkekre, akik meg vannak jelölve mindazokkal a nemes jelekkel, amelyeket én kaptam a ti megváltásotok érdekében, folytonosan rátaposnak, nap mint nap halomra ölik, ítélet alá vonják őket még Egyházam képviselői is! Éppen úgy, ahogy a juhokat, őket is minden idők szentjeinek és profétáinak vágóhidjára viszik azoknak hamis vádja, akik azon napon szerepet vállalnak, és azok mily ügyesen játsszák ki szavaimat annak érdekében, hogy igazolják hitetlenségüket!”

{ Jézus arra utal, hogy azok az emberek nem veszik figyelembe az Ő tanácsát: »A gyümölcseikről ismeritek meg őket«.}

( A következőkben nagyon határozottan beszél Jézus:)

“Nem tetszik nekem magatartásuk. Az egész emberi nem ellenségeivé válnak, mivel megakadályozzák választottaimat abban, hogy akaratomat népem tudtára adják, és újjáépítsék házamat. Így azok az elnyomók mindenkor kifejthetik teljes gonoszságukat. Ahogy mondtam, Vassulám, úgy adlak minden népnek, mint az én adományomat, vagyis az ő javukra, hogy Szavamat visszhangozd és az Egyházat szolgáld. Az örökkévalóságtól fogva az volt a szándékom, hogy te az én igazi képmásom légy, vegyél részt szenvedéseimben, hogy majd egykor részt vehess dicsőségemben is. Keresztem világosságánál és az én elgondolásom szerint alakítsd magadat! Munkálkodj a világosságért, ami ugyanazt jelenti, mint keresztem felmagasztalásáért munkálkodni. Kedvesem, állhatatos lelket adtam neked, hogy az én békémben folytasd munkádat.

Az éjszaka majdnem elmúlt, és hamarosan nappal lesz.

Ezért bátorság leányom, bátorság! ... Keresztemmel egyesülve mindezeket az én Nevemben tetted, vagyis az én Nevemben tettél tanúságot üzenetem mellett képességed végső határáig. Azért tetted, hogy beteljesedjék az Írás: »Akik sohasem hallottak és láttak engem, hallani és látni fognak, és akik nem értettek meg, Szentlelkem kegyelmével meg fognak érteni engem.« Ezért továbbra is öleld magadhoz keresztemet, juss át a tengereken egyik kezedben szeretet-himnuszommal, a másikban keresztemmel.

Légy az én vidám követem, és ne válj hűtlenné keresztemhez! Továbbra is nyilvánítsd ki akaratomat és mindazt, amit tőlem hallottál és tanultál! Légy az én örömem, az én mennyországom! Ne Feledkezz meg arról, amit felkínáltam neked, hogy aszd meg velem az egység keresztjét, és hogy továbbra is maradj isteni Vőlegényed keblébe és az én keresztembe oltva! Szemed lássa meg keresztemen keresztül azt, ami láthatatlan és örök, és ne azt, ami látható és egyszer elmúlik. Ezért keresztemen keresztül keresd mindazt, amit majd a mennyben nyújthat neked! A Szívemben lévő összes kincset megláthatod, ha az én keresztem -- a te megváltásod és a te megmentőd -- értékrendje szerint nézed őket. Hogyha valaki hozzám csatlakozott és egy velem, ha bennem formálódott és össze van kötve velem, annak az a bizonyítéka, hogy szíve bele van oltva az én keresztembe és mindabba, amit keresztemmel együtt el kell viselnie. Aki meg van győződve arról, hogy hozzám tartozik, annakmeg kell értenie, hogy ezáltal keresztemhez is tartozik. Nem olvastad? »Az Istennek tetsző szenvedés üdvösségre vezető megtérést hoz, amit senki sem bán meg: a világ szenvedése viszont halálba visz. Lám ebből a ti Istennek tetsző szenvedésekből mekkora buzgalom fakadt, sőt mentegetőzés, méltatlankodás, félelem, vágyakozás, buzgólkodás «” (vö. 2Kor.7,10-11),

(és ehhez hozzátenném, mily nagy kitartás és erősség fakadt belőle.)

“Amikor a kegyelem által szenvedést kaptál, hogy bánd meg bűneidet, (ez 1985-ben történt) megnyílt a lelked szeme, mert szorgalmasan követted hangomat. Vassulám, figyeld meg, miként indítottalak bűnbánatra, nézd, miként vezettelek keresztemhez! Nézd örömömet, amit akkor érzek, amikor önként sietsz hozzám és keresztemhez. Határtalan az örömöm és eltölt a vigasztalás. Nem könnyű feladat összegyűjteni bárányaimat és még nehezebb egyesíteni őket, leányom, de te nekem adtad bizalmadat a reményben, a szeretetben és a hitben, és ezért cselekedhetek általad most én.”

(vagyis meg kell tenni mindent, ami lehetőségünkben áll. Tanúságot tehetnek önök is. Tanúságot teszek én is, lehetőségeim határáig, a többit Jézus teszi meg, mert ezt mondja: “és ezért cselekedhetek általad most én.”

(Dehát hogyan? Úgy, hogy “nekem adtad bizalmadat a reményben, a szeretetben és a hitben.” Akkor haladhatok benned.)

“és úgy terjeszthetem üzenetemet, ahogy én akarom terjeszteni. És a te megpróbáltatásaidon keresztül Vassulám, én aratok diadalt. Légy békében! “Továbbra is élj keresztem világosságában, és élj igaz életet bennem, Jézus Krisztusban!”

(Vége a beszámolónak.)