Szavazás húsvét közös dátumára itt

• Húsvét dátuma, Derek Stone
  
• Egy 1997-es esemény húsvét közös dátuma érdekében, Edmund Doogue
  
• Egy további hír (2001)
  
  
  

Ha megegyeztek húsvét közös dátumában, enyhülést hoztok fájdalmamra, testvér. Örvendezni fogtok bennem és én tibennetek. Sokaknak visszaadom a látást. " (1991.10.14.)




(lásd továbbá a pápa és a pátriárka találkozóját)

Húsvét dátuma, Derek Stone


Iréneusz (Békeszerző), aki Kr.u. kb. 100-180 között élt, hidat vert kelet és nyugat közé. Gyermekkorát a kisázsiai Szmirnában töltötte, majd később püspökként működött a galliai Lyonban.

Még presbiterként delegációt vezetett Róma püspökéhez, arra kérve őt, ne ítélkezzen elsietve a montanisták fölött (eretnek pünkösdiek a kisázsiai Frígiából, korai működésükről nem sokat tudunk.). Később, amikor már püspök, egyik levelében megfeddte Róma püspökét, Viktort, amiért a kapcsolat megszakítását latolgatta Efezus püspökével. Iréneusz türelmet kért a püspöktől, rámutatva, hogy az efezusiak is ugyanolyan apostoliak, csak ők kisebbségi hagyománynak megfelelően a zsidó húsvét (Nisan 14.) alapján számítják ki húsvét dátumát, mely a hét bármely napjára eshet. Iréneusz arra hivatkozott, hogy ez a számítás János apostoltól származik, aki sok éven át tevékenykedett Kisázsiában.

A végső megoldást a vitára a 325-ös Niceai Zsinat hozta meg. Nem született ugyan kánon, de konszenzusra jutottak abban, hogy a) a húsvét az Úr napjára, tehát vasárnapra essen, b) nem függ, vagy nem esik egybe a zsidók húsvétjának holdszámításával, ugyanakkor némi emlékeztetőt is megőriztek az eredeti kapcsolattal. E szerint a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnapon kell ünnepelni. Ez a számítás független volt a zsidók számításától, az alexandriai gyakorlatot követte, mellyel viszont nem értett egyet Antióchia, ahol a zsidó időszámítást követték a vasárnap megünneplésének meghatározásához.

A keleti és a nyugati keresztények közötti megosztottság ma abból adódik, hogy a kelet nem fogadja el a nyugat Gergely naptár bevezetéséről hozott egyoldalú döntését, továbbá hagyományainak megfelelően, a kelet sohasem ünnepel a zsidó húsvét előtt, és a holdszámot is eltérő módon számítja, mely a holdciklus és a napciklus közötti eltérés.

A probléma egyik legszerencsésebb megoldása az lenne, ha az április második szombatját követő vasárnapot határoznák meg együttesen húsvét napjaként. Ez lenne a leggyakoribb nap, ha csillagászati pontossággal követnék a Niceai Zsinatot. Másik megoldás egy mozgó dátum megválasztása lenne, melyet egy adott földrajzi ponthoz, pld. Jeruzsálemhez kötnének a tavaszi napéjegyenlőség kiszámítása céljából.

A keresztények fő ünnepének dátuma körül kialakult konfliktusokhoz a következőket is hozzáadhatjuk:

a) A 4. és az 5. században eltért egymástól az alexandriai és a római számítási módszer. Szent Ágostontól tudjuk, hogy 387-ben Gallia március 21-én, Itália április 18-án, Alexandria pedig április 25-én ünnepelte a húsvétot. Végül az alexandriai gyakorlat érvényesült.

b) 750-ig bizonytalanság uralkodott Galliában a dátumot illetően, mivel helyenként egy római húsvéti táblázatot is használtak.

c) A barbár Európától elvágva, a kelta egyház saját számítási módszert alakított ki. Emiatt hosszadalmas vita alakult ki köztük és az angolszász Kentben tevékenykedő római Ágoston-rendi misszionáriusok között. Végül a 664-es Whitby Zsinat Rómának kedvezett, amikor is Canterbury érseke, a tarzuszi származású Theodorosz 669-ben a római számítást írta elő egész Angliában.

Később az észak-umbriai Beda Venerabilis is alárendelte tudós érveit a Zsinat döntésének, melyet a kelta egyház továbbra is vitatott.

Vajon fontos vagy lényegtelen ez az oly sok oldalnyi, látszólag fontoskodó és akadékoskodó technikai vita? Beda Venerabilis és Iréneusz minden bizonnyal komoly indítékul használnák fel Jézus szavait:

„…hogy mindnyájan egy legyenek, ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.“ (Jn 17:21)

Napjaink sok kortárs keresztényei között, akik magánkinyilatkoztatásban részesülnek Jézustól, Máriától és/vagy különböző szentektől, van két hölgy, akiknek teljesen függetlenül egymástól közük van ehhez a húsvéttal kapcsolatos ügyhöz.

Az egyiptomi születésű görög ortodox Vassula, aki jelenleg svéd evangélikus férjével Rómában él, magánkinyilatkoztatásai által újra és újra megtapasztalja Urunk Jézus Krisztus napjainknak szóló kívánságát, hogy legyen végre egyetlen közös dátumunk húsvét megünneplésére. Jézus kérését Vassula továbbadja a római katolikusok és mások tízezreinek világszerte.

A másik hölgy, Mirna Nazour melkita római katolikus, aki Damaszkusban él ortodox férjével és két gyermekükkel. Időnként, főleg amikor a két húsvét egybeesik, átéli Jézus stigmáit, melyről sok fénykép és film is készül. Ezenkívül Mirna kezei és néhány ikonja bőséges mennyiségű tiszta és aromás olíva olajat is áraszt, mely hatására sokan meggyógyulnak. Az általa a világ híveinek közvetített üzenet tartalma - a fent idézett János 17. -, azonos a Vassulának adott üzenetek tartalmával.

Etiópiában, ahol a latin és a keleti rítusú római katolikusok a keresztény lakosság mindössze 0.5 %-át teszik ki, a katolikusok példát mutatnak a világnak mivel a keleti julián naptár szerint számítják ki húsvét dátumát. Finnországban viszont ennek éppen az ellenkezője történik. Ott az ortodox kisebbség a nyugat húsvéti dátumát tartja be.

Derek Stone az anglikán közösségből került a görög ortodoxiához 1967-ben. Miután 27 éven át hetente áldozott, a south hobarti görög ortodox egyház felfüggesztette a szentségek vételétől, azon technikai oknál fogva, hogy amikor fizikailag képtelen volt résztvenni a görög liturgiában, alkalmanként a római katolikus egyház liturgiája szerint áldozott római katolikus feleségével és gyermekeivel együtt.

Egy 1997-es esemény húsvét közös dátumának érdekében, Edmund Doogue, Ecumenical News International (ENI – Nemzetközi Ökumenikus Hírek)


A világ valamennyi egyházát fel fogják kérni, hogy 2001-től működjenek együtt abban a nemzetközi erőfeszítésben, mely véget kíván vetni egy 400 éves szakadásnak, mely a kereszténység legfontosabb ünnepe, húsvét dátuma miatt következett be.

A húsvétot – mely Jézus Krisztus halottaiból való feltámadásának ünnepét jelzi – jelenleg többnyire két különböző időpontban tartják. Ez évben például a legtöbb protestáns és római katolikus március 30-án ünnepli a húsvétot, míg a legtöbb ortodox kevés protestáns és katolikussal együtt csaknem egy hónappal később, április 27-én tartja húsvéti istentiszteleteit. Az egymástól eltérő időpontok egy nézetkülönbség eredménye, melyre 400 évvel ezelőtt, XIII. Gergely pápa naptárreformja miatt került sor.

A szíriai Aleppoban március 5-10. között megtartott találkozón, melyet az Egyházak Világtanácsa (WCC) és a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa (MECC) támogatott, a világ fő keresztény hagyományainak képviselői egyességre jutottak abban, amit tegnap a WCC „a húsvét közös dátumának megállapítására tett eredeti javaslatként“ jellemzett. E javaslat alapján az egyházak továbbra is a jelenlegi szabályt alkalmaznák húsvét dátumának kiszámításához, de a lehető legpontosabb rendelkezésre álló csillagászati tudományos ismeretek alapján. Ez véget vetne a megosztottságnak, mely abból adódik, hogy mindkét hagyomány ragaszkodik a dátum saját régi számítási módszeréhez, még ha nem is mindig követik teljesen hűen az ősegyház által megállapított szabályt.

Rev. Dr. Thomas Fitzgerald teológus és a WCC tisztségviselője, aki szintén résztvett az aleppoi találkozón, kijelentette az ENI-nek, hogy a húsvét miatti megosztottság a keresztények „nemzetközi szégyene“. „Fel kell tennünk a kérdést, vajon miről tanúskodik ez a megosztottság a nagyvilág felé“ – folytatta Dr. Fitzgerald, aki egyébként a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus hatásköre alá tartozó Amerikai Görög Ortodox Érsekség papja is. „Nincs nagyobb ünnep, mint a húsvét, mégis annyira megosztottan ünnepeljük.“

Az elmúlt évek során erős nyomás indult az egyházakkal szemben annak érdekében, hogy állapodjanak meg húsvét közös dátumában még az évszázad vége előtt. A 2001. év régóta ideális évnek bizonyul az egyeztetett jövőbeni húsvéti időpontok bevezetésére, mivel ebben az évben április 15-re esik húsvét dátuma mindkét jelenlegi számítási rendszer szerint. Az aleppoi találkozón kidolgoztak egy javaslatot, melyet megküldenek a világ egyházainak, egy a 21. század első 25 évének lehetséges húsvéti dátumait tartalmazó táblázattal együtt, mely dátumokat foganatosítani fognak a javaslat elfogadása esetén.

Dr Fitzgerald az ENI-nek úgy nyilatkozott, hogy - bár se nem optimista, se nem pesszimista annak valószínűségét illetően, hogy a 2001-re szóló javaslatot időben elfogadják-e -, úgy véli, a résztvevők nagy jelentőséget tulajdonítottak a közös húsvéti dátum kérdésének, és ezért reméli, hogy megállapodás születik.  A húsvét dátuma miatti nézeteltérések „főleg abból adódnak, hogy a négy evangélium egyike sem tartalmazza a feltámadás tényleges időpontját, csak annyit említenek, hogy a feltámadás a zsidó húsvéthoz kapcsolódott és a hét első napján történt.“ – mondta Dr. Fitzgerald.

Húsvét dátumát már a kereszténység első századaiban vitatták, de a Kr. u. 325-ben tartott első Niceai Egyetemes Zsinat megoldotta a problémát egy elfogadható szabály bevezetésével, mely szerint a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnapon ünnepelték. Ez a szabály segítette fenntartani a kapcsolatot a szentírásban rögzítettek és a húsvét évenkénti megünneplése között.

Dr. Fitzgerald szerint „az ősegyház húsvéttal kapcsolatos vitája végülis fontos konszenzust eredményezett, melyet a Niceai Zsinaton öntöttek formába. Egyhangúlag egyetértettek abban, hogy a feltámadás ünneplése nem oszthatja meg a kereszténységet.“ Ezt a húsvéttal kapcsolatos konszenzust azonban megtörte XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformja, mely megváltoztatta húsvét dátumát. A legtöbb ortodox egyház azonban nem változtatta meg húsvéti dátumának számítási módszerét. Még napjainkban is adódnak pontatlanságok mindkét számítási módszerben. A Niceai Zsinathoz hasonlóan Aleppoban is megállapodtak a szabály alkalmazásában. Az Aleppoban javasolt megoldás - a rendelkezésre álló legpontosabb tudományos módszerek alkalmazásával -  továbbra is a niceai szabályt követné.

Húsvét közös dátumának kijelölését főleg Közel-Keleten szorgalmazták, ahol a különböző hagyományokkal rendelkező keresztények szorosan együtt élnek, noha erősen kisebbségben vannak. Közel-Kelet különböző részein a helyi egyházak megállapodtak egymás között húsvét közös dátumában. Dr. Fitzgerald azt nyilatkozta az ENI-nek, hogy a közös dátum olyan térségekben lenne különösen fontos, ahol a különböző hagyományú keresztények közötti házasságoknak magas az aránya. Elmondta, hogy otthoni plébániáján, az USA-beli new hampshire-i Manchesterben is azért vált fontossá húsvét egységes dátumának a megválasztása, mert a különböző családtagok különböző keresztény hagyományokat őriznek.

Dr. Fitzgerald elmondta, hogy egyes egyházak ellenálltak a nagy vállalatok, oktatási intézmények és kormányzati szervek felől jövő nyomásnak, amely arra irányult, hogy minden évben ugyanazon a napon ünnepeljék a Húsvétot. „Az egyházak összhangban akarnak maradni Niceával.“, mondta Dr. Fitzgerald. „A feltámadás isteni esemény, mely valósággá válik, és lehet, hogy az ünnep {évenkénti dátumának} változása segít ezen elgondolkodni minket.“

Dr. Fitzgerald az Egység és a Megújulási Program ügyvezetője az Egyházak Világtanácsában.

A következő szervezetek képviseltették magukat az aleppoi találkozón: az Anglikán Közösség, az Örmény Ortodox Egyház, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, a Közel-Keleti Evangéliumi Egyházak, az Antiochiai Görög Ortodox Patriarchátus, az Evangélikus Világszövetség, a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa, az Utrechti Őskatolikus Egyházak Szövetsége, a Moszkvai Patriarchátus, a Vatikáni Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács, a Hetedik Napot Ünneplő Adventisták és az Egyházak Világtanácsa.


 

Egy további hír (2001)

Dr. Tom Best, az Egyházak Világtanácsa (WCC) Hit és Rend Bizottságának ügyvezető igazgatója egy a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa és a WCC részéről 1997-ben elindított kezdeményezésről nyilatkozott, mely azt szorgalmazza, hogy valamennyi egyház ünnepelje együtt a húsvétot minden évben.

Egy a szíriai Aleppoban 1997. márciusában megtartott találkozón a világ vezető keresztény hagyományainak képviselői megállapodtak egy a WCC által „eredetinek“ tartott javaslatban, mely húsvét közös dátumának megállapítását tűzte ki céljául.

A kezdeményezést örömmel fogadta a világ számos egyháza, mégsem tűnik reálisnak az a remény, mi szerint még ebben az évben véget érhetne a dátumok miatti megosztottság.

Dr. Best elmondta, hogy az aleppoi javaslat megoldást keresett „a naptárak ütközésének“ kiküszöbölésére a niceai szabály további használatával, mely húsvét dátumát a rendelkezésre álló legkiválóbb csillagászati adatok alapján és kiindulási pontként Jeruzsálem meridiánját alapul véve határozná meg.

A húsvét dátuma fölötti nézetkülönbségek már a korakereszténység korában jelentkeztek. Jelenleg a nyugati egyházak az 1582-ben bevezetett Gergely naptár szerint számítják ki húsvét dátumát. Ez ma világszerte az általánosan elfogadott naptár, míg a legtöbb ortodox egyház, beleértve az orosz egyházat is, a régi Julian naptárat használja húsvét dátumának kiszámításához.

Dr. Best szerint mintegy 25 egyház küldött pozitív választ a WCC aleppoi javaslatára, bár a görög (ortodox) egyház első reagálása negatív volt. Dr. Best elmondta, hogy több nemzetközi keresztény testület - többek között az Anglikán Püspökök Lambethi Konferenciája, a Vatikáni Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács, az Európai Egyházak Konferenciája és az Evangélikus Világszövetség – élénk érdeklődést tanúsított a terv iránt.

Az aleppoi javaslat jövőjét illetően Dr. Best elmondta, hogy eddig „nagyon pozitív a visszhangja. Megértjük, hogy az ortodox egyházaknak különös nehézségeik vannak a javaslattal kapcsolatban, mivel a Julian naptár hagyományos használatának nagyon mélyek a gyökerei a húsvét dátumának megállapításánál, és megértjük, hogy számukra nehéz lenne a hirtelen változtatás.“

Azt is hozzátette azonban, hogy az ortodox egyházak is várakozással néztek az aleppoi javaslat elé a svájci Chambesy találkozójukon 1977-ben, és az aleppoi javaslat aztán választ is adott az ortodoxok számos aggodalmára.

Két vezető ortodox szerv, a Konstantinápolyi és a Moszkvai Patriarchátus tájékoztatta a WCC-t, hogy tanulmányozzák a javaslatot, melyet már több észak-amerikai ortodox képviselet is szívesen fogadott. Időközben egy vezető orosz ortodox tisztviselő, Kirill metropolita, Szmolenszk és Kalinyingrád püspöke, a moszkvai patriarkátus külügyi osztályának vezetője felkérte viszont a nyugati egyházakat, hogy reformálják meg vallási naptárukat és számítsák húsvét dátumát a julián rendszer szerint. Az ausztráliai ortodox egyházak is hasonló javaslatot tettek a WCC-nek.

Arra a kérdésre, hogy milyenek a kilátások most, hogy a reményekkel ellentétben nem született megegyezés az ez évi Aleppoi találkozón, Dr. Best azt válaszolta, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy az egyházak regionális alapon készítsék el tervüket húsvét közös dátumára vonatkozóan – főleg Közel-Keleten, ahol különösen szembetűnő a húsvét ünneplésében mutatkozó megosztottság. Valójában erre vonatkozott az aleppoi ülés indítványa.

Arra is rámutatott, hogy „szerencsére a következő években gyakran lesz közös dátuma a húsvétnak.“ 2004-ben, 2007-ben, 2010-ben, 2011-ben 2014-ben és 2017-ben egybeesnek a dátumok.

„Reméljük, szívesen ünneplik majd együtt a húsvétot az emberek.“ mondta Dr. Best. „Szeretnénk felkérni az egyházakat, hogy összpontosítsanak ezekre az évekre, amikor majd együtt ünneplünk, és hangsúlyozzák ezt egységünk jeleként. Reméljük egyre inkább ráébredünk arra, hogy a húsvét közös ünneplésének természetesnek, és nem kivételes eseménynek kell lennie.“