HOME MESSAGES

Tavasz az Egyházban



"Számomra mindenki kedves."



B.-né Ilona Vác 2002

Négy gyermekes családanya vagyok, a Római Katolikus Egyház tagja. Hitemet az Úr Isten kegyelméből szerető szüleimtől, főleg édesanyámtól kaptam. Akinek az állásába került, hogy az elmúlt rendszerben gyermekként hitoktatásra járhattam.

A debreceni egyházi iskola elvégzése után a Szentlélek vágyat ébresztett bennem a mindennapos imádságban való szoros együttlétre. Az igazi nagy érintés számomra a 94. év lelkigyakorlata volt. Ekkor már házas és két gyermekes édesanyaként éltem. Egy kedves barátnőm hívott erre az alkalomra. Beszédek, esti Szentmisék és az Oltáriszentség előtt hangos dicsőitésben imádkozott a közösség. Nekem ez a nagyon újfajta imamód szokatlannak tűnt, mégis énekben bekapcsolódtam. Itt történt velem egy nagyon váratlan dolog. Az éneklés közben hangosan felzokogtam. A zokogásom erősödött. Nem tudtam mi történt. Szégyeltem magam a számomra ismeretlen emberek előtt, ezért kiszaladtam a teremből. Ebben a pillanatban belülről egy hangot hallottam. Menj be, és mond el mi történt veled! Egy ismeretlen erő kerített hatalmába. /Akkor még nem tudtam, most már tudom, hogy a Karizmatikus megújulásba hívott meg az Úr./ Én engedelmeskedtem ennek a hangnak, visszamentem, letérdeltem az Oltáriszentség előtt s ezt mondtam:

- Semmi vagyok Uram, de a Tied vagyok. Ezután odaszaladtak hozzám a testvérkék a jelenlevő paptestvérrel, s megkérdezték tőlem:

-Mit kérsz a Szentlélektől?

-Világi apostol akarok lenni! --válaszoltam. Hosszasan imádkoztak értem. Az imádság után tértem szinte magamhoz, hogy mit is kértem. Belül nagyon boldog voltam.

Ettől kezdve hétről-hétre jártam imaközösségbe a testvérekkel. A Szentségimádás volt a lényege. 95-ben a Szentlélek Szemináriumot is elvégeztem. A közösségen belül hallottam Vassula Rydenről először. Majd álmomban kaptam a figyelmeztetést: Vedd meg Vassula II. kötetét és használd! Akkor még csak az első két kötet jelent meg. Nem értettem miért a másodikat vegyem meg előbb. Tudtam az Úr Jézus kéri, mindig az elsővel kezdjük. Másnap beállított a barátnőm és ajándékba hozta az első kötetet. Ezután rendszeresen olvastam az üzeneteket behelyettesítve nevemet Vassula helyébe.

A könyvekben lévő imádságok most is mélyen hatnak rám. A Szentírással való kapcsolatom azóta sokkal szorosabb lett, jobban megvilágosítja nekem a benne leírtakat. Mivel a könyv a két Szent Szívnek van fölajánlva, segít megélni a két Szent Szívben való élést. Indításra 95-től a Cönákulum imádság is lett kérve tőlünk. Ezért a Közösség az Oltáriszentség előtt egyik héten dicsőit, a másik héten engesztel Cönákulumot imádkozva és sokszor felolvasunk Vassula üzeneteiből. A közösség neve is ma már: Két Szív Karizmatikus Közösség.

95 tájékán egy idősebb férfi testvérünk tért meg. 40 évi iszákos állapotból. Egy éve járhatott az imaközösségbe, mikor magához szólította az Úr. Halála után felesége megtalálta a kis imádságos füzetét, ami Vassula könyveiben lévő mély imádságokkal volt tele.

A másik hölgy testvérünk, 30 éven keresztül nem gyakorolta a hitét, nem járt templomba. Ismerősén keresztül kapta meg Vassula könyveit. A könyv segítségével tért meg. Belül hallotta a figyelmeztetést. Vegyél magadhoz engem. Azóta rendszeres gyónó, napi áldozó. A közösségünkben nagyon mély aktív ember, megkapta a gyógyítás karizmáját is.

Az elmúlt évben a Szentlélek Úristen elém hozott egy asszonyt. A külseje rendezetlen, átkozódó, kiabálós, iszákos 50 év körüli volt. Valahogy úgyéreztem, mintha Jézus kérné, szeressem őt benne. Fölajánlottam érte 9 szentáldozást s kértem számára a védőangyalokat. Akkor 13 éves kislánya az osztálytársai segítségével bekerült a hittanos, majd a ministráns fiatalok közé. Persze előtte megkeresztelkedett, elsőáldozó lett, és bérmálkozott. Az én két nagyobb gyermekem együtt ministrált vele. Az anyuka mindennap kiabálva ment el házunk előtt az esti szentmise végére a lányáért. A külseje nem volt bizalomgerjesztő, a szeme félelmet keltőnek tűnt.

Az egyik vasárnapi Szentmisén éppen fordultam ki a kapunkon, mikor ő pont odaért. Én ünneplőben, Ő a szegényes koszos otthonkájában jött velem a templomba. Furcsán néztek ránk az emberek. Mikor megérkeztünk, Ő hátul állt meg, én felmentem a kórusra a családhoz. Gondolkoztam magamban mit akarsz ezzel jelezni Jézusom. Az aznapi evangéliumi rész és prédikáció nem másról szólt: "Ha csak azoknak tudunk adni akik viszonozzák, mivel vagyunk jobbak a pogányoknál.? "

Ekkor értettem meg mit vár tőlem Jézus vele kapcsolatban. A következő napokban üzentem a kislányának, hogy sok ruhánk van, tudunk adni mindkettőjüknek belőle. Pár nap múlva jött is az anyuka, nagyon örült a ruháknak. Próbált tőlem pénzt is kérni. Mondtam neki, mivel én Gyes-en lévő édesanya vagyok, a férjem a kereső, nem pénzben, más egyéb módon tudunk segíteni. Ezt megbeszéltem a férjemmel is.

Ezután többször jött hozzánk egy kis leveshez valóért, cukorért, egyebekért. Egyszer reggeliztem mikor megérkezett, hívtam egyen velem. Így kezdtek szövődni a beszélgetések közöttünk. Már az arca is nyugodtabbá vált, és a szeme sem volt félelmet keltő.

Mondtam neki: -Rózsika!! Neked nagy szükséged lenne szerető emberek között lenni. Hívtam az elsőszombatonkénti evangélizációs nyílt napunkra. Megigérte hogy jön, de nem láttam ott. Mikor hazaértem az evangélizációról, akkor este csöngetett és kért néhány dolgot. Volt melegen két egybefasírtom, az egyiket neki adtam. Mire meglepődött, és zavarba jött, hogy kész ételt kapott. Én tele voltam a Szentlélek általi örömmel és szeretettel, amit az evangelizálásból hoztam haza, és rázúdítottam. Mondtam neki -- Rózsika, téged nagyon szeret a Jóisten! Ő elkönnyezte magát és azt válaszolta, hogy neki ezt még soha senki nem mondta. Megigérte, hogy most már tényleg eljön a legközelebbi alkalomra.

Ezután egy pár nap múlva megint megjelent reggel, mikor imádkoztam és a Vassula üzeneteit olvastam. Mikor beengedtem mutattam neki a könyvet, és meséltem, milyen fontos résznél tartottam amikor csöngetett. Szerintem nem véletlen és nem csak nekem szól. Végig olvasta ezt a részt:

A Mennyei Atya üzeni: "Leszállok a trónomról és lehajolok minden teremtményemhez. Számomra mindenki kedves. Térjetek meg, jöjjetek hozzám! Én irgalmas Atyátok vagyok.!"

Az átolvasás után mondta, hogy szép-szép, de másról kezdett beszélni. Éreztem, hogy a tudatáig eljutott, de nem a szívéig.

Pár napra rá, elütötte Őt egy autó, koponya sérülést szenvedett. Négy hónapig feküdt éber kómában. Tőlem egy belső hang kérte , hogy menjek be a kórházba, és vigyek egy Irgalmas Jézus képet. Egy testvéremmel mentünk be. Imádkoztunk az ágyánál egy tized rózsafűzért, és kértem az Urat, hogy bocsássa meg addigi bűneit. Kértük, hogy akkor gyógyítsa meg, ha az Ő akaratával megegyezik. Bár nem tudott reagálni, de azt éreztem, hogy lelke szívja magába az imát. A párnája alá tettem a képet. Egy rövid ideig kissé javult az állapota. 2002. április 29-én hívta magához az Úr. Én álmomban kaptam jelet 29-ére, láttam Faustina Jézus arcát. Aláírva irgalom, irgalom, irgalmasság! - s azt is, hogy most már Ő imádkozik értünk, mert nem tehetett róla, hogy addig nem ismerte Jézust.

Ő Istennek nagyon érdekes eszköze volt, Vassulával kapcsolatban való tanuságtételhez.

95. jan-ban egy kedves testvéremmel jártunk Budapesten, hogy láthassuk Vassula Rydent, hogy vele együtt Rózsafűzért mondjunk, és az Úr üzeneteit hallgassuk a Szent Család Plébánia Templomban. A mondatra is felfigyeltem , ami a feje fölött volt írva: Egyiptomból hívtam fiamat. Eszembe jutott rögtön, hogy Vassula Egyiptomban született, a mondat neki is szólt.

Ezen a alkalmon szintén belső hangban hallottam: Tőled is hozzá hasonlót fogok kérni. Erre a válaszom ez volt. De Uram ez képtelenség. Én kisgyermekes édesanya vagyok, Vassula pedig prófétálva járja a különböző nemzeteket a Te üzeneteiddel. Félre is tettem ezt az indítást és nem foglalkoztam vele 2001-ig.

Ekkor már a negyedik gyermekemet vártam. Mivel ez időben nehezen lehetett hozzájutni könyveihez, Őt magát Magyarországra be sem engedték, ezért Erdélybe hívott össze egy találkozót. Ahová a közösségünkből két személy is eljutott. Hazatérve az egyik testvér beszélt egy erdélyi fiatalemberről, aki szintén Vassula írásaira tért meg. Az Ő feladata , hogy megújult közösségekbe eljuttasson fontos üzeneteket. Kérdezték tőlem, mint vezetőtől, hogy megadhatják-e a telefonszámomat? Én azt mondtam igen, bár nem volt könnyű dolgom. Fel is hívott ez a fiatalember, hogy szívesen kiutazna Vácra, és beszélne a közösség előtt. Én tudtam, ha a Szentlélek akar valamit tőlünk, engednem kell, de függök a plébános atyától is, mert neki is engedelmeskednem kell. Mivel abban az időben a könyvek kiadását megállították, plébános atyám kérdésemre azt válaszolta; tudomása szerint Vassula egyházilag nincs engedélyezve Magyarországon. Én azt válaszoltam, hogy tudom, de az Erdélyben lévő testvérektől hallottam, Vassula 98-ban találkozott II. János Pállal Szentatyánkkal és átadta Neki a könyveit. A Pápa szavai ezek voltak.: "Isten áldja meg Őt!"- Majd a kereszt jelével megáldotta könyveit. Erre a plébános atya nem mondott sem igent sem nemet. Nyitva hagyta a kaput a Szentléleknek.

Ekkor eljött hozzánk a fiatalember. Az üzenetek által beszélt arról, hogy a világ egyik legnagyobb bűne, hogy elfojtja a Szentlelket. Figyeljünk rá, halljuk meg indításait, mert csak akkor teljesíthetjük a Mennyei Atya akaratát! Persze el kell kérni a tisztánlátás kegyelmét, a megkülönböztetés adományát, és olvasni az üzeneteket.

Ettől a fiatalembertől 2002. januárjában kaptam egy levelet. Éppen imádság közben olvastam el, amikor betöltött a szeretet tűze, s annyira éreztem Isten közelségét! Ekkor jutott eszembe az a bizonyos belső indítás, mikor Vassulát személyesen láttam. Két nagyon fontos dolog volt a levélben. II. János Pál Pápa 2002. jan. 24-re hívta össze Assisibe a világ különböző vallásának vezetőit. Hogy ez az alkalom zavartalanul létrejöhessen, imádkozzunk Szent Margit ünnepén Budapesten a Pasaréti Ferences templomban, az Egységért is. A másik fontos dolog, 24 órás imahadjárat induljon Húsvét dátumának egyeztetéséért, a katolikus és a görögkeleti Egyház egységéért. Az egységért való ima beindult 24 órára beosztva a közösségen belül, utána azonnal megjöttek a rendkívüli adományok.

Én nem tudtam eljutni Pestre jan. 18-án az engesztelés imádságra, a 6 hónapos kicsim miatt, de szóltam a többieknek. Vácról 10-en voltak. Pestről összesen csak 20-an. Nem értettem, hogy a 400 közösségi meghívóból a többiek hol voltak? Kérdeztem is telefonon egy megújulásban lévő paptestvéremet, aki Vassula Ryden Magyarországi látogatását felkarolta még 95-ben, miért nem reagáltak a hívásra a többiek? Válasza szerint féltek, mert nincs hivatalosan elfogadva. Én nem értettem-,- mások nem kapták volna meg azt a tüzet amit én kaptam?? Én csak hálás tudtam lenni érte a Szentlélek Istennek. Mivel a kicsi miatt nem mehettem több órára Pestre, de ezen a napon a váci közösségi vezetőkkel 1 órát tudtam imádkozni, beszélgetni. Próbáltam őket is rávenni, hogy kapcsolódjanak be a 24 órás imahadjáratba az Egységért. Egy illetőn keresztül nagy támadást kaptam Vassula miatt. Addig amig a Hittani Kongregáció nem fogadja el, szerinte nem kellene ezzel az üggyel foglalkozni.

Erre én olyan erővel és tűzzel kezdtem el beszélni Vassula védelmében, hogy magam is meglepődtem. Utána rájöttem, hogy csak a Szentlélek által lehettem rá képes. Aki előbb nem értett velem egyett visszakozott és abban maradtunk, járjak utána egy fontos paptestvérnél.

Ezt megtettem, s az előbb már említett pap azt fűzte hozzá, hogy szerinte nagy változások lesznek Magyarországon Vassulával kapcsolatosan, s nem sokkal ezután elkezdték könyvei kiadását folytatni. Ezen a bizonyos támadást követő napon képtelen voltam imádkozni, csak sírtam, sírtam. Kérdeztem az Úr Jézust, "Mi volt ez Uram?" S ezt a választ hallottam a szívem mélyén: "Engedtem neked, hogy megérezd mennyire fáj, ha üzeneteimet nem fogadják el.". Ekkor még mindig a szívem mélyén lévő nagy fájdalommal, sírva kértem Őt. "Hadd nyugodjak meg a szíveden!"

Ez pillanatok alatt megtörtént. Azóta átéltem, tudom tanusítani az ének szavaival, Jézusomnak szívén nyugodni jó!

Ezután nagyon fontos iratokat kaptam: Ratzinger bíboros nyilatkozatát az ügyről, a Hittani Kongregáció mostani állását, amiből kiderült nincs tiltva csak indexen van. Még nem vizsgálták ki, és kellenének a vizsgálathoz tanuságtételek is. Ezen kívül sok külföldi papi személy pozitív hozzáállása is. Vassula védelmével kapcsolatban háttér és imasegítségül mögém állt az a paptestvérem, aki 95-ben fogadta nálunk Vassulát. A Jó Isten áldja meg érte!

Majd számomra nehéz, de egy érdekes indítás szólt belső hangban a Szentírás segítségével . "Vigyem el a városunkban lévő papokhoz a Vassulával kapcsolatos összes dokumentumot fénymásolva, azzal az írással együtt, ami által én a tüzet kaptam, és tegyek róla tanuságot nekik! Ezzel az írással kapcsolatban még egy fontos üzenet is volt belülről. "Aki ima közben olvassa az írást, tükörként szemlélheti saját lelkét. Csak az tud igazán örülni neki, akiben az alázat és a szeretet megfelelő mértékben jelen van. Ha valamelyik hiányzik, vagy nem elég erős, nem fogja olyan lelkesen fogadni."

Az egyik hölgy ismerősnek, akire az alázat nem igazán volt akkor még jellemző mikor átadtam neki, olvasás után indulatba tört ki. Egy másik paptestvéremnek, amikor meséltem erről az indításról, alátámasztotta ezt az indítást. (...)

Mivel püspöki városban lakom, a lelkiatyám beleegyezésével 12 helybéli paphoz, egy vendégatyához és a régi debreceni lelkiatyámhoz vittem a tanuságtételt és az írásokat. Mindig háttér imával mentem. Nagyon sok kegyelmet éreztem, és kaptam, s főleg bátorságot. Az atyák általában pozitíven hallgatták. Az egyik pap ismerősömmel nehezen jött össze az időpont egyeztetése, már majdnem kihagytam, mikor a Szentírásból ezt a figyelmeztetést olvastam. "Az ajtó előtt állok és zörgetek." Ezután elmentem a Szentmiséjére és éreztem most van itt a kegyelem ideje. Érdekes módon ő is megérezte, mint később kiderült. Mise után jelezte beszélhetek vele. Láttam rajta, nagyon érdekli amit mondok. Már 3 más helyen kellett volna lennie, mégis hazahozott, s kérte folytassuk ezt a beszélgetést máskor is. Ő jóval tanultabb, és okosabb mint én, s a beszélgetés végén kérdezte "Faustina"? Kértem a Szentlelket most adjon bölcsességet, mert életével kapcsolatban nem voltam elég jártas. De azt tudtam: "az irgalmasság üzenete rajta keresztül érkezett hozzánk. Azt olvastam vele kapcsolatban, hogy a Pápánk még Krakkó érsekeként küzdött Faustina nővér elfogadásáért", mint mi Vassuláért. Ennek a papnak is szívügye az irgalmasság terjesztése.

Egy másik idősebb pap, kételkedett kicsit, mikor Vassulával kapcsolatban el kezdtem beszélni, de amikor megtudta, hogy lelkiatyám beleegyezésével teszem ezt, és templomi imaközösséghez tartozok, akkor megnyugodott.

Szintén egy pap, aki telefonom után 10 perc múlva ért rá kb. fél órát. A beszélgetés közben derült ki, egész nap azon küszködött, a torkán megakadt szálka miatt SZTK-ba kellene mennie. A tanuságtételem közben ment le a szálka a torkán. Mondtam neki ez is egy jel, hogy Isten fontos dolgaira időt kell szakítani, mint ő meg is tette. Említettem, a háttér imában lévő testvéremnek a gyógyító adomány van meg.

A vendég paptestvéremmel kerültem összeütközésbe. Ő is a Máriás Papi Mozgalomnak a tagja, mint én. Az Ő tudomása szerint a mozgalom szembe állítja Vassulát velük. Ez engem nagyon mély fájdalommal érintett. Egyből éreztem a szembeállítás nem Istentől jövő mű. Hazajöttem, és csak sírtam zokogtam, Vassula által írt üzenetek miatt. Imádságban elővettem a Szentírást, Gobbi atya könyvét és az Igaz élet Istenben című könyvet. Magamhoz szorítottam mind a három könyvet, és úgy sírtam. Imádságban pedig ezt mondtam: "Ezt a három könyvet nem lehet egymással szembe állítani, ezek mind lelkitáplálékok, melyet Jézus és a Szűzanya kér tőlünk." Így nyugodtam meg.

Ezután újból beszéltem a vendégpappal, és elgondolkoztatta az imádságban való viselkedésem.

Még egy érdekes megjegyzés,a tanuságtételek végén, a Szűzanya indítására szóltam, hogy a papokat szeretné összegyűjteni Cönákulumba. Sokan mondták igenjüket erre, de még két papon kívül nem tették meg a szükséges lépéseket. Szeretném ezt a tanuságtételt fölajánlani értük, papjainkért, püspökeinkért, és Főpásztorunkért, Szentatyánkért, hogy minél hamarabb megtegyék ezt a fontos lépést. Fölajánlhassák magukat és a rájuk bízottakat a Szűzanya Szeplőtelen Szívének, így az ő védelmi palástja alatt lehessenek mindenkor. Szent István királyunk és Mindszenti bíborosunk közbenjárásával.

Vassula Rydent pedig emelje ki Egyházunk Isten szava hűséges közvetítőjeként.

A Püspök atyánkhoz is nemsokára megyek lelkiatyám engedélyével, most várom az időpontot. Rábízom őrangyalomra készítse elő utamat, s kérem Püspök atyámra a Szentlélek Úristen kegyelmét és áldását.!

Köszönetet mondok mindazokért, akik imában támogatták ezt a tanuságtételt, hogy létrejöhessen. Különösen a Szentlélek Úristennek, mert nagyon kértem az Ő vezetését Szűzanyámnak, Őrangyalomnak, Védőszentemnek, és Mindenszenteknek. Kérem minden egyes emberre a Mennyei Atya gyógyító áldását és a Medjugorjei Szűzanya különleges anyai áldását, védelmi palástját. A két Szent Szívbe helyezem az egész emberiséget, Jézus vérének oltalma alá, Szent Sebeibe, rejtsen el minket és a Szűzanya Szeretetlángja lobogjon a szívünkben mindörökké. Ámen

Ilona


Vác 2002. Október 18. (Szent Lukács evangelista napján, neki is köszönöm a segítséget )


vissza a honlapra