1992. június 17. Az 1992. június 16-i üzenet folytatása: Kicsim, légy velem! Készen vagy? Igen, Uram. Akkor hallgass meg! Még meddig kell bánkódnom amiatt, hogy nem figyelsz rám, nemzedék, amikor füledbe kiáltom, hogy tarts bűnbánatot! De lásd, felébresztem a holtakat, ezeket a semmirekellőket, kiknek magatartása ijesztő volt, és messze voltak a szentségtől. A világot az én tudásom és az én dicsőségem fogja betölteni, mert ahogy a vizek feltöltik a tengert, úgy jön el áradatként Lelkem is. Senki sem fogja tudni feltartóztatni Szentlelkem kiáradását. Vassula, imádkozz velem! Mondom neked: A visszavezető ösvényen vagyok. Én, Jézus, mint az utazó, aki eltávozott, visszatérek hozzátok. Uram, mondj el erről mindent, boldoggá tesz! Gyermekem, egyszer már beszéltem róla... Nem akarom újból elmondani. Mire gondolsz Uram? Szavaim világosak... Még most sem tudom, mire gondolsz, Uram. Nézd, gyermekem, Istened eljön! Eljön a Szeretet, azért jön, hogy közöttetek éljen. Mondj erről többet Uram!
Bátorság! Ne félj és ne szomorkodj a hátralévő kevés nap miatt! Bízzál teljes szíveddel bennem! Légy erős, állj szilárdan! Igen, állj szilárdan, és hangodat egészen a felhőkig hallatom, míg üzenetemet terjeszted. Közeledj hozzám, közeledj!... 1992. június 17. Jahve, Istenem, aki oly gyengéd vagy és közel vagy hozzám, halld meg annak szenvedését, aki Lelked Gyönyörűsége: Jézus Krisztusét. Az Egyház kapui elhagyottá váltak, és papjai sóhajtoznak elhagyatottsága miatt. Egyedül maradt a város, amelyet egykor betöltöttek a hívők, mintha hirtelen özveggyé vált volna. Templomaid 1 sorra elpusztulnak, ahogy élelmet keresnek az életben maradáshoz, de csak a Sátán füstjét szívják be tömjén helyett. Hol vannak a kerthez hasonló birtokok? Hol vannak az egykor illatozó, bimbózó szőlőskertek? Miért rombolták le oltáraidat? 2 Jahve: Béke, gyermekem, béke... Hallgass meg: Tudod, hogy közel van a nagy nap, közelebb mint gondolnátok. Oltár, mondd meg mindenkinek, hogy meg fogom mutatni dicsőségemet, és mindenütt kinyilvánítom szentségemet. Fenntartás nélkül fogom kiárasztani Szentlelkemet az egész emberiségre. Szemetek még nem látott semmit és fületek még nem hallott semmit. A ti szívetek ma beteg, szemetek elhomályosult, mivel sötétségben és elhagyatottságban éltek, és az ellenség jár körbe ebben az elhagyatottságban. Én, az Úr, sokasítani fogom a látomásokat a fiatalok között, és sokkal sokkal több fiatok és leányotok fog prófétálni, több, mint most. Kárpótlást adok a szárazság éveiért, amelyek hitehagyásra vezettek benneteket. Fenntartás nélkül fogom küldeni Lelkemet, hogy elárassza birtokaimat, és ujjammal fel fogom építeni lerombolt oltáraimat. Eljövök szőlőskertjeimbe, amelyek hervadt leveleikkel ma víztelen kertekhez hasonlítanak. Megöntözöm őket Lelkemmel. Megtisztítom őket a tövisektől és a tüskés bozóttól, melyek megfojtják, és szőlőskertjeim meg fogják teremni gyümölcseiket . Mindezt megteszem, hogy megmentselek benneteket. Annyi jelet adok az égen és a Földön, mint azelőtt sohasem. Sokasítani fogom a látomásokat, prófétákat támasztok, megsokasítom őket. Azután elküldöm hozzátok angyalaimat, hogy ők vezessenek titeket, és én, a ti Szent Istenetek veletek fogok lakni. Népem hűtlensége miatt beteg. Visszautasították Lelkem adományait, mert saját lelkükben bíztak, nem az enyémben, és saját értelmükkel kötöttek szerződést. De most eljött az óra, Szentlelkem órája, hogy megdicsőítse Fiam Testét! Jöjj Vassula! Azt akarom, hogy buzgó légy, azt akarom, hogy szeress engem! Gyermekem, ezért buzgóságot és égő szeretetemből néhány cseppet öntök beléd, hogy felébresszelek lángommal. 1 mi vagyunk Isten templomai 2 Mindhárom kérdés a lélekre vonatkozik. A birtok, a szőlőskert és az oltár a mi lelkünk. |