|
1989: április 1. Jézus? Én vagyok. Engedd, hogy a Szeretet vezessen téged, ne figyelj a tudósokra! Olyanok, mint amilyenek az írástudók voltak az én időmben. Szeretettel evangelizálj a Szeretetért! Éreztesd meg velük végtelen szeretetemet! 
Vágyódom utánad Uram! Kicsim, Szívem örvendez, mert érezlek, és hallom, amint azt mondod: Vágyódom utánad Uram! Ez a hűség gyümölcse. Légy az én tükörképem, az én másom! Vágyódj az Atya után! Amíg a Földön voltam, az Atya után vágyakoztam, szüntelenül imádkoztam, állandó kapcsolatban, a Szeretet egységében akartam lenni Atyámmal. Tanítvány, én vagyok a te Tanítód, aki bölcsességgel nevelt fel téged. Tölts el tehát örömmel, és légy állandó kapcsolatban velem! Engem helyezz az első helyre, és mindig engem akarj! Örülj, ha így találkozol velem! Maradj mellettem! Csak szeretetet kérek tőled.
Uram, sajnálom azokat a lelkeket, akik a pokolba kerülnek, mivel ők is olyanok voltak, mint mi valamennyien itt a Földön. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy kihozd a pokolból és megváltoztasd őket? . Megadtam nekik a szabadságot, hogy válasszanak a jó és a rossz között, de ők szeretetteljes könyörgéseim és felszólításaim ellenére a rosszat szerették. De Uram, miért ne lehetne még egy lehetőségük... Gyermek, te nem érted, hogy ők teljesen visszautasítottak engem! Én mindvégig szerettem őket. De ők inkább a Sátánt akarták követni. Még haláluk után is megnyilvánultam előttük, de a legkisebb habozás nélkül inkább a Sátánt követték. Ez teljesen az ő választásuk, mindörökre a poklot választották. Ó Uram, engedd, hogy mindig a Te akaratodat tegyem! Vassula, soha ne engedd el a kezem !
Mi ketten mindörökre, a szeretet minden cseppjét felhasználom. Szeretetre van szükségem; hogy megmentsem a kárhozat útján járó lelkeket. Jöjj!
|
