Mária mennybe felvétele, 1988. augusztus 15.

Áldott légy Uram Jézus!

Én, az Úr, megáldalak téged. Szentséges Szívem gyötrődik fájdalmában, tövisekkel van tele. Megkönnyebbülést és vigaszt keresek mindazoknál, akik szeretnek engem. Áldj és keress engem! Kis lelkeimhez fordulok, hozzájuk megyek, mert az ő kicsinységükben találok pihenést és vigaszt.

Ó Jézus, úgy fáj nekem, hogy ekkora a fájdalmad...

Imádkozz azokért a lelkekért, akiket meg kell menteni! Imádkozz hozzám, mert az én Nevem: "Az aki megszabadít". Az órák elszállnak, a leszámolás napjai megkezdődtek, a megtorlás napjai itt vannak. Ennek a nemzedéknek olyan nagy a gonoszsága, és súlyos a hitehagyása, hogy Szívünket át- meg átjárják a szúrások, amelyeket igazságtalansága és nyilvános sértései okoznak. Kérlek benneteket, forduljatok vissza hozzám, forduljatok felém, és meg fogok bocsátani nektek! Tartsatok ki a szeretetben és eltöltelek áldásokkal. Legyetek igazságosak és jók egymáshoz! Szeressétek egymást! Váljatok világosságom gyermekeivé! Értsétek meg, hogy miért sújt ennyi katasztrófa benneteket! A gonoszság hozta rátok, ami lelketekben felhalmozódott. Térjetek vissza hozzám, és engedjétek, hogy Vérem megtisztítson benneteket.

Később:

Szent Édesanyátok vagyok.
Gyermekeim, forduljatok vissza Istenhez! Kérlek benneteket, jöjjetek vissza, és Isten meg fog bocsátani nektek. Teremtés, az Ő irgalmassága harmatként száll le rátok, és ti kinyíltok és magatokba szívjátok világosságát: Hívlak benneteket, bátorítalak benneteket, de hányan tudnak hívásunkról? Hányan hisznek ezekben a hívásokban? Fáj a Szívem, amiért csak maroknyian hisznek ezekben a hívásokban. Ennek a nemzedéknek gránittá vált a szíve. Elvakította a racionalizmus, elfelejtették Isten útjait, elfelejtették Isten csodáit, elfelejtették, hogy Ő mindenható, és irgalommal teljes. Ilyen mélyre, mint most, még sohasem süllyedt Isten teremtése, még Szodoma és Gomorra napjaiban sem. Közömbösségetek az egekig hatolt, hitetlenségetek megítél benneteket. Bukásotok egyik oka az lesz, hogy könyörtelenül üldöztétek jelenéseimet és azokat, akiket Isten üzenetekkel áldott meg. Én, a ti Szent Édesanyátok, Megváltótok Édesanyja felszólítalak és kérlek benneteket, hogy tartsatok bűnbánatot és változzatok meg! Jöjjetek vissza hozzánk, éljetek szentül! Éljetek Isten akarata szerint! Készüljetek fel arra, hogy találkoztok Vele, készüljetek erre tisztasággal, ajánljátok fel jócselekedeteiteket!

Később:

Beborítottalak illatommal. Azt akartam, hogy érezd jelenlétemet! Ezzel a kegyelemmel, amelyet én adtam neked, emlékeztetni akartalak hogy milyen kedves vagy te nekünk, gyermekem. Szent Édesanyád vagyok, és boldog vagyok, hogy újra közelünkben vagy, kedvesem. Megáldalak téged és egész családodat!

Szent Édesanyám, köszönök mindent, áldott légy!

Virágom!

Igen, Jézus.

Szólítsd Szent Édesanyádat mostantól kezdve Anyukának, légy vele is olyan bensőséges kapcsolatban, mint velem! Mi ketten. Ne feledd tanításomat!

Igen Uram.

Én, az Úr, megáldalak benneteket.

(Miután kiléptem ma a templomból, és a sok lépcsőn lementem, úgy éreztem, mintha rózsakertben sétálnék. Egyetlen virág sem volt körülöttem, csak beton.)