AZ AJTÓBAN ÁLLOK, ÉS ZÖRGETEK
1987. szeptember 7.
Béke legyen veled leányom! Jussanak eszedbe e
szavak, amelyeket egyszer majd újra elismételek neked. Most különösen
jegyezd meg: "Én, az Úr, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja
szavamat, és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő
meg velem. A győztesnek megadom, hogy velem üljön trónomon, amint
én is győztem és Atyámmal ülök trónján. Akinek füle van, hallja meg,
mit mond a Lélek az egyházaknak!" Leányom, mondd meg,
mondd meg nekik, emlékeztesd őket szavaimra, mert elfeledkeztek róluk.
Jézus, segíts nekem!
Mindig segítek neked, Vassula.
Sóhajtottam.
Köszönöm Neked, Uram.
1987. szeptember 8.
Vassula, örvendeztess meg és fogadj be engem! Azt akarom, hogy
kövess engem! El akarlak vinni tabernákulumomhoz,
hogy ott találkozz velem. Fogadj be, és én megáldalak.
Jézus újból hív, hogy szentáldozáshoz járuljak.
Szeretlek.
Szeretlek, Uram. Jövök.
|