Ódád megigézett engem, virágom. És elégedett vagyok, hogy kezem műve dicsér és dicsőít engem.
Vassula, sohasem lettél volna képes dicsőíteni engem, ha nem léptem volna életedbe. Sohasem tudtad volna véghezvinni e művet, ami felülmúlja képességeidet, ha nem léptem volna életedbe.

Milyen képessége van az embernek, amit nem fölülről kapott?
Ezért, leányom, menj és hirdesd a nemzeteknek mindazt, amit érted tettem, amit láttál, és hogy miként bántam kezdetben vétkeddel és hogyan jegyeztelek el magammal kimondhatatlan módon.

Időnként meglátogatom a Földet, hogy megöntözzem pusztaságát és folyókat fakasszak, amelyek elárasztják bőségesen vízzel, hogy magot teremjen ². Akkor akik készek betakarítani a termést, esznek belőle, javukra válik és engem fognak dicsőíteni. ³

Akik megtagadják a termés begyűjtését, noha nincs is mag, azok meghalnak…
Jelenlétem élet és világosság.
Jelenlétem remény és megmenekülés.
Lásd, hasonló vagyok a felkelő Naphoz, amely a sötétség elmúltával szétárasztja fényét, hogy világosságot adjon azoknak, akik sötétségben élnek, mint a sakál, és azoknak, akik a sötét árnyék országában élnek, abban az országban, amelyet azért borítottak sötétségbe, hogy elrejtsék bűnös tetteiket. Jelen vagyok a "pathos" napjaiban is ⁴, mert világi kedvtelések után siettek, amelyek nem vezetnek benneteket hozzám. Itt vagyok azonban.
Itt van a ti Istenetek szívetek kapuja előtt.
Itt vagyok ezernyi csillag fényénél is fényesebben ragyogva, ahogyan gyakran mondod, leányom, hogy fényt vessek lábatok elé és a béke útjára vezesselek benneteket.
Érted? Az én utaim nem emberi utak.

Jelenlétem világosság, és világosságom elűzi a sötétséget. A sötétség most háborút visel a világosság ellen, azt akarja, hogy kialudjon és ne adjon nektek több fényt. Olyan vagyok azonban, mint az örökké fénylő Nap, amely sohasem nyugszik le, és elárasztalak benneteket nagyszerűségemmel.

Miként már mondottam, indulj, aki királyi gazdagságomon nevelkedtél, hirdesd a nemzeteknek az országot, és azt, hogy én vagyok a ti Megmentőtök, akié minden dicsőség. Hogy én vagyok Megváltótok és senki más.

Menj és hirdesd a hamunak, változtasd őket arannyá, hogy megleljék szabadságukat bennem, aki a Világosság vagyok. Menj és mondd el, hogy egykor téged is megfogtak és kalitkába zártak, mint a galambot, de én eljöttem gyengéd irgalmamban, feltörtem a kalitkát ⁵ és visszaadtam szabadságodat. Megszabadítottalak az ördögtől, felkentelek homlokodra adott csókom kenetével és pecsétet tettem rád mint saját tulajdonomra…

Menj és Nevemben erősítsd, vigasztald népemet, díszítsd fel kertjeimet és mondd el nekik, milyen az, amikor az ember valóban megmenekül! Ékesítsd fel szentélyeim szívét! ⁶

Kegyelmem megnyilvánult előtted életed minden napján, nemzedék, és miként én beragyogom az egész emberiséget, hogy rávegyem, kössön békét velem és felebarátjával, úgy fognak ők is ragyogni egymás előtt, ha rám hallgatnak.

Vassulám, én vagyok a te Szabadítód, felvirágoztattalak téged és másokat is ezen az ódán keresztül, ahogy a rózsákat, amelyek a folyóparton nőnek, és miként a Szentírás mondja:

Adj édes tömjén illatot, virágom,
miként a liliom,
áraszd szét illatod külföldön,
énekeld a dicséret énekét
engem áldva minden isteni művemért,
és hirdesd Nevem nagyságát! ⁷

Ez a te feladatod. Ne félj Nevemben megtenni mindezt, mert egyesültem veled. A Szeretet van veled és melletted életed minden napján.

Legyetek egy!

  Én vagyok