Néhány ezen tanúságtételekből:

… Bármily hihetetlennek tűnhet és bármily felfoghatatlanul hangzik is, tény, hogy én a börtönben tanultam meg szabadnak lenni, és most szabadabbnak érzem magam, mint valaha ezelőtt.

Ennek a könyvnek (Igaz Élet Istenben) az olvasása segít bennünket, hogy egész létünket Istenre irányítsuk, hogy napról napra minden fájdalmunkat és örömünket jóvátételül felajánljuk Jézus Legszentebb Szívének, melyet bűneinkkel naponta megsebzünk és szétszaggatunk. Érzem, ahogy teljesen átjár egy mindent felölelő szeretet, egy önzetlen szeretet, amelyet az emberek csak megrontanak és elpusztítanak. Ezért vagyok én szabad. Ennek ellenére a múltunkat nem törölhetjük el: bűneinket, gyengeségeinket, hibáinkat. És szükséges, hogy újonnan átcsoportosítsuk ezeket, ahogyan egy kolostor tervezőépítésze teszi, amikor nehéz sziklákat úgy kiegyensúlyoz, hogy azok pehelykönnyűnek tűnnek.

Ez az elmélkedés, ezen könyvek olvasása, határozott segítség nyújt abban, hogy összekuszált életútjainkat, melyeket biztos mindenki a saját keresztjének, saját keresztútjának tart, megkönnyítsük. Ha ezeket a könyveket olvassuk, segíthetünk magunknak, hogy ne kérdésekkel vitassuk meg, például azt, miként húzhatunk hasznot az életből, hanem mindenekelőtt abban segítenek nekünk, hogy az élethez valamit hozzátegyünk. És az élethez hozzátenni valamit azt jelenti, hogy átadjuk magunkat Isten akaratának, úgy ahogyan minden nap kérjük Őt: „… Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, miként a Mennyben, azonképpen itt a földön is…”

Ha készek vagyunk, hogy felismerjük, hogy Isten akarata a mi akaratunk is, ha magunkat teljesen, fenntartás nélkül gondjaira bízzuk, akkor szabad emberek leszünk. És szabadnak lenni, egy olyan csoda, amit állandóan meg kell őriznünk, és csak akkor lesz tartós, ha megengedjük Jézusnak, hogy bennünk és általunk cselekedjen, ahogy a dalban: „Egész létemet Jézus gondjaira bízom, soha többé nem érzem magam egyedül…” Egy mindent felölelő szeretet a szabadság legjobb kifejezése. A mindent felölelő szeretet Jézusban van. Maradj Jézussal, hogy szabad legyél.

_____________________

Egy feszület, ami a cellám vas ablakdeszkáján függ ágyam fejrésze közelében, mindig figyel engem. Hiszem, hogy saját akaratából van ott, mert minden alkalommal, amikor megpróbáltam, hogy a falra akasszam fel, úgy tűnt, mintha nem akarna ezen az új helyén lenni…

Nos, ami az ajándékba kapott könyveket illeti, nemrég kezdtem el olvasni őket, és nekem kétségtelenül leginkább az tűnt fel, milyen békesség tölt el, mikor az Igaz élet Istenben üzeneteket olvasom: „Jézus vagyok. Vassula, támaszkodj rám és pihenj meg.” Igen, békés és boldog vagyok. Olyan ez, mintha Ő itt lenne, mellettem, nyugalmat árasztva, csendesen, és arról biztosítana, hogy nem vagyok egyedül. Vagy olyan ez, mintha az Ő csendes jelenlétét képzelném el magamnak, tudva, hogy Ő valóban a közelemben van, hogy Ő mindig a barátom, anélkül, hogy akárcsak egyetlen szót is kellene szólnom. Így tudom, hogy én, bármi történt is ezelőtt, számíthatok Rá, és anélkül, hogy bármilyen kérésemet teljesítené, bizonyos vagyok benne, hogy bízhatunk egymásban. És ez volt a legszebb ajándék, amit ezen a karácsonyon kaptam: egy olyan barát bizalmának az elnyerése, akiről tudjuk, hogy sosem fog elhagyni minket…

Ennek a békességnek az érzése irányítja a Vele való kapcsolatomat, és ez segít abban, hogy továbbra is kövessem az Ő Művét, és még inkább törekedjek arra, hogy a mi új és folyton megújuló barátságunk elmélyüljön…

________________

Igazán nem tudok semmit írni, kivéve, mikor érzem, hogy a szívem mélyéből jön. Ezért ismételten el kell mondanom Önnek, hogy az Igaz Élet Istenben valamennyi kötetét a hetedik kötetig elolvastam, valamint a havi folyóiratot is. Tudom, és ki is mondom, hogy nincs meg az a hitem, amire szükségem van (ahogy Jézus mondta); de az igazság az, hogy most tökéletesebb vagyok, és ezért megérte elolvasnom őket. Hogy úgymondjam, nagy segítség volt számomra, hogy a Szent Bibliát, az Ó és Újszövetséget végigolvastam.

_______________

Nővér! Szívélyes üdvözletem. Éppen most kaptam meg az üzenetét. Valóban, az Ön szavai meg tudnak gyógyítani egy sebesült lelket. Mindig kértem Jézust, hogy gondoskodjon rólam, különösen a húsvéti időkben, hogy ez az idő az én megváltásom legyen.

Örülök, hogy harmadszor is meglátogat, sokat jelent nekem az Ön látogatása… Élvezettel tölt el Krisztus Szavainak „illata”, mert az Ő Szavai mindazt megtaníthatják nekem, amit tennünk kell… „Szeretlek téged, jöjj és vigasztalj meg azzal, hogy szeretsz Engem…” Nagyon megérint az a szó „Vassula”; mikor nevét behelyettesítem a saját nevemmel, érzem, hogy Jézus az én szívemben él.

Az Igaz Élet Istenben üzenetek 1-3. kötetét elolvastam. Úgy vélem, hogy ez egy rendkívüli és nagyon fontos olvasmány, főképp az én helyzetemben. Segít nekem abban, hogy némileg megismerjem Krisztust. Nagyon jó érzés volt olvasni ezeket a könyveket. Továbbra is olvasni fogom. Várom hitem szerinti szabadságomat, mely Jézus Krisztustól, a Mindenhatótól származik. Mindig az Ő rendelkezésre állok.

_______________

Az első híreim igen örvendetesek. A lelkészünk visszatért, hogy szombatonként, amint itt nálunk szokás, misét celebráljon. Miután beszéltem vele, arra bátorított, hogy folytassam csak tovább, amit elkezdtem. Hála Istennek, az elmúlt két hétben sok más börtönlakó is részt vett a szentmisén, ahogy én is, gyakran van így már. Az Igaz Élet Istenben köteteit kölcsönadtam a fogolytársaimnak, hogy érdeklődést keltsenek bennük a szentmise iránt, habár a foglyok között vannak itt egy páran, akik más ideológiát vallanak (amit én tiszteletben tartok); de lassanként kezdik megérteni ezeknek a könyveknek az üzenetét, és egyre többen csatlakoznak hozzánk. Ismerek egy rabot, aki tagja a Jehova tanúinak, akik idejöttek téríteni a börtönbe. Ennek ellenére olyan sokszor kérdeztem meg tőle, hogy eljönne-e velünk, hogy végül rászánta magát, és eljött a szentmisére. Könyörögtem Istenhez, küldje el Szentlelkét, adja áldását ránk, hogy a jövőben mindannyian úgy élhessünk, mint egy nagy család, igaz keresztényekként, és hogy ezáltal mindannyiunk terhe könnyebb legyen.

Felakasztottam cellámban a feszületet az ágyam fejrésze melletti falra. Az Igaz Élet Istenben üzenetek legtöbb kötetét elolvastam már, és most éppen a VIII. kötetnél tartok. Ahogy olvasom a könyvet, egyre jobban fokozódik az érdeklődésem az üzenetek iránt, és egyre világosabb számomra, hogy ez egy rendkívüli mű, mely nagyon sokat segített nekem…

______________

Ami „Az Igaz Élet Istenben üzenetek a portugál börtönökben” című könyvet illeti, én rendkívülinek találom. Vannak más foglyok más börtönökben, akiknek Isten nagyon sok adományt adott. Csodálom őket és mondhatom, Isten egyre nyíltabban egyre közelebb jön hozzánk, hibáink és gyengeségeink ellenére… Egy nap, ha majd újra szabad leszek, szívesen elvinném magammal haza ezeket a könyveket - bár én már elolvastam őket -, hogy az unokáim igaz keresztényekké legyenek azáltal, hogy ők is elolvassák őket.

_______________

Éppen egy Igaz Élet Istenben videofilmet néztem meg, amin Vassula Ryden beszél, és rengeteg kérdésemre választ adott… Fogoly vagyok a Mid-Michigan Correctional Centerben; hitem megújulása lett az én erősségem… Köszönöm neked, hogy Te mindig tudsz valamit küldeni nekem. Meg fogom osztani a többiekkel is itt a börtönben. Áldjon meg Isten téged azért a munkáért, amit Őérte végzel.

(D.F)

 _______________

Nővér, a feszületet az ágyam fölé akasztottam. Ezenkívül poszterekkel díszítettem a cellámat, és most egész barátságosan néz ki. Most nagyon jól érzem magam a cellámban. Imádkozom a rózsafüzért, és olvasom Vassula Ryden könyvét is, az Igaz Élet Istenben címűt. A másikat kölcsönadtam a cellatársaimnak.

Igazán örömet okozott nekem az Igaz Élet Istenben könyv, hasonlóképp a legközelebbi cellatársnőmnek is. Nővér, boldog vagyok, mert … ő mindig járt szentmisére, de amióta júniusban elítélték, szomorú volt, mert többé már nem mehetett szentmisére. Nos, amikor a posztereimmel, az Igaz Élet Istenben könyvekkel és a feszülettel megérkeztem ide, és megmutattam a cellatársnőmnek, nagyon tetszettek neki. Azt is mondtam neki, olyan, mintha egy pap lenne itt velem. Hosszú ideig beszéltem neki. Most már gyakran eljön velem a templomba, és naponta együtt imádkozzuk a rózsafüzért. Adtam neki egy képet a Szentséges Máriáról, hogy az ágya mellé akaszthassa. Most… nagyon boldognak érzi magát, és én is.

_______________

Még egyszer köszönöm Önnek a fáradozását, az erejét, a bátorságát és az önfeláldozását, miképp a szeretetét is, amit Ön a portugál foglyok iránt tanúsított. Csak Isten áldása által közvetíthette Ön nekünk ezt az erőt és szeretetet. Az Ő jeladása nem terjedhetett volna el az egész országban, és annak hatására Jézus Szavai sem juthattak volna el egy rideg országba, ha Ő nem választotta volna ki Önt arra, hogy ezt megtegye.

… Nos, tudatlanságom ellenére, amit kész vagyok elismerni, úgy hiszem, hogy Vassula írásait nem azért nem hozták nyilvánosságra, hogy nehogy veszélyeztesse a keresztények hitét, hanem éppen az ellenkezője miatt. Legalábbis mindazok, akik egyszerűen katolikusok voltak, de bensőjükben szégyenkeztek emiatt, Vassula írásainak hatására megerősödtek hitükben; hitük elevenebbé vált, és még vallási életük is fellendült.

Vassulának bizonyosan sok ellensége van; a Szentatyának szintén. Jézusnak is sok ellensége volt. Egyébként mindenkinek, aki kimondja az „igazságot”, vannak ellenségei, elsődlegesen azért, mert igaz az, amit mondanak. Ezért csak azokat nem kellene becsülni, akiknek nincsenek ellenségei.

Bevallom, hogy Vassula írásai sokat segítettek nekem. Soha többé nem éreztem magamat egyedül fájdalmam és szenvedésem közepette, azóta, hogy elkezdtem olvasni őket. Szerencsére nem sokan ismerik a bánatomat és a szenvedésemet. De azóta az idő óta, amióta megismerkedtem Vassula könyveivel, melyeket ön ajándékozott nekem, soha többé nem éreztem magam egyedül.